Az államadósság-krízis nem csillapodik az eurózónában, a 2012-re lejáró adósságállomány adatait nézve már világos, miért hiányolták a londoni elemzők a legutóbbi EU-csúcs után a válság rövid távú kezelésének eszközeit.

A következő év első negyede nagyon is forró lesz majd az eurózóna országainak, közel 500 milliárd eurónyi adósság jár majd le.



Egészen pontosan 473 milliárd eurónyi adósság jár le márciusig az eurózónában, ez pedig az egész éves lejárat (1269 millió euró!) 37,2% - és ez nem jelenti azt, hogy az év hátralévő része könnyebb lesz. 2012 első három hónapjában végig 100 milliárd euró fölött lesz a lejáró adósságállomány mértéke, "enyhülést" csak a május és a júniushoz. A bűvös 100 milliárdos határ felett lesz azonban a július, az augusztus, az október és az év utolsó hónapja is.

Nem éppen nyugodt évet ígérnek ezek a számok, a piacok már januárban idegeskedhetnek egy sort. Az év első hónapja ugyanis nagy kihívást jelent majd az európai kincstáraknak, 2012 első harmincegy napjában 171,2 milliárd eurónyi adósságot kell visszafizetni - soha nem kezdődött még így az eurózóna fennállása óta egy év az övezetben. Csak az nyugtathatja a befektetőket, hogy ez lesz egyben az éves csúcspont is az állományban.

Négyen a lista élén

Az első negyedévben 4 európai ország kerülhet az államadóssága miatt reflektorfénybe. Közülük is a válság megoldásában a németek mellett kulcspozícióra törekvő Franciaország lehet a legérdekesebb. Párizs refinanszírozási igénye az első 3 hónapban 115,9 milliárd euró - méghozzá úgy, hogy most már mindhárom hitelminősítő felülvizsgálat alá vette Franciaország tripla A-s adósosztályzatát.

Nem lesz 2012 eleje könnyebb az olaszoknak sem, 112,94 milliárd eurónyi adósságuk jár le márciusig. A magas államadósság miatt a piacok leginkább Olaszországot büntették 2011 végén, kikényszerítették Silvio Berlusconi miniszterelnök távozását is, pedig a leköszönő kormányfő őszig 3 megszorítócsomagot tett az olasz parlament asztalára és egy bizalmi szavazást is túlélt.

Csakhogy a piacok így sem hitték el az igazi politikai túlélőnek számító Berlusconiról, hogy képes lesz a megszorításokat végigvinni - mi sem mutatja ezt jobban, mint az olasz államkötvények kamatai, melyek rekord szintre szöktek november végére (a 3 éves kötvények hozama 8%-ra ugrott), miközben az ország kockázati felára megközelítette az 520 pontot (vagyis a magyar szint felé emelkedett akkor).
Hiába a kormány váltás, a technokrata Mario Montinak keményen meg kell majd dolgoznia a piacok bizalmáért 2012-ben.

Keserű csokoládé

Sokan talán ki sem találnák a fent említett 4 "főszereplőből" ki a harmadik. Belgium majd másfél évig működött kormány nélkül, a belga politikai elit csak a Standard&Poor's döntésére kapta fel a fejét és állított végre kormányt az ország élére. A  világ legnagyobb hitelminősítője az eddigi "AA plusz"-ról egy fokozattal "AA"-ra rontotta a hosszú futamidejű belga szuverén adósbesorolást. A belgáknak közel 100 milli eurónyi adósságot kell visszafizetniük az első negyedévben - ehhez pedig súlyos megszorításokat kell bevezetnie Elio Di Rupo, decemberben megválasztott miniszterelnöknek.

És végül ki kell emelnünk Németországot is, meglehet a 80 milliós országnak még így is "csak" 95 milliárd eurót kell visszafizetnie a következő év első három hónapjában, vagyis kevesebbet, mint a 11 milliós Belgiumnak.

Intő jel lehet és a befektetők idegállapotát is jól mutatja a november végi, sikertelen német kötvényaukció - bár az azóta lezajlott aukciók arról tanúskodnak, Berlin visszatért a "normál kerékvágásba". A befektetői bizalmat nemcsak Angela Merkel határozottsága táplálhatta eddig, hanem a német gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye is. Jövőre azonban már nem lesz ilyen fényes a helyzet, a Bundesbank záros határidőn belül kétszer is rontotta az adósságválságra hivatkozva a 2012-es prognózisát, mely szerint 0,6%-os növekedés várható jövőre Németországban.

2012 azért is lesz mindenképpen figyelemreméltó, főleg az első negyedév, mert Németország és Franciaország demonstrálhatja, hogy az államadósság ellen küzdelmet és a pénzügyi szigort mennyire is gondolták komolyan a december 9-ei brüsszeli EU-csúcson. Berlin és Párizs a brüsszeli EU-csúcson a Lisszaboni Szerződés megújítását akarta elérni, a paktumot végül az eurózóna tagjai aláírták, de Sarkozy és Merkel azt akarta, hogy mind a 27 tagország aláírta a megegyezést. A britek ellenálltak, Magyarország egy ideig hezitált, majd csatlakozott a többi 8 tagállamhoz, akik parlamentjük elé viszik az ügyet. Március végéig, vagyis az egyik legnehezebb pénzügyi időszak végéig kell döntenie a még nem euróval fizető országoknak.

Surranópályán a spanyolok

Súlyos kihívásokkal találhatja szemben magát Mariano Rajoy is, az újdonsült spanyol kormánynak jövőre összesen 14,2 milliárd eurónyi adósságlejárattal kell szembenéznie, ami nem is olyan sok, ha az előző 4 ország adataival vetjük össze, de brutális, ha azt vesszük, hogy mindez a 2011-ben lejárt spanyol adósságállomány 225%-a. 

Ciprus a legveszélyeztetettebb

Hogy az államdósságválság mely országokat érintheti a legsúlyosabban 2012-ben, ahhoz érdemes az megnéznünk, hogy a jövőre lejáró tartozások milyen arányban állnak az adott eurózónatagok gazdasági súlyával.



Ebből a szempontból Ciprus a "legveszélyeztetettebb ország az eurózónában, a GDP 22,1%-ának megfelelő adósságot kell a szigetországnak jövőre megújítania - miközben az eurózóna átlaga 13,2%. Ezt a szintet a ciprusiakon kívül még öten haladják meg: Görögország, Olaszország, Belgium, Portugália és Franciaország.

De nézzük, kik "teljesítenek" a legjobban a gazdasági súlyukhoz képest. A három legjobb ország sorrendben: Luxemburg (0,8%), a most leminősített Szlovénia (3,2%), és a 2010 novemberében közel 80 milliárd eurós mentőcsomagot kapó Írország (3,5%).