Az Ukrajna elleni háború elindítása óta szinte az egész nyugati világ leállította vagy erősen korlátozta az Oroszországba irányuló termékexportot. A szolgáltatásokat is átszervezték vagy beszüntették. Több világcég bezárta gyárait, néhány már el is adta vagyonelemeit valamilyen helyi vállalkozásnak, több tucat globális szolgáltató cég kivonult.
A teljes fejlett nyugati világ leállította a nukleáris berendezések és az informatikai termékek exportját Oroszországba. Az Európai Unió az összes orosz importcsoportban megálljt parancsolt. A vegyipari és gyógyszeripari termékeknél csatlakozott hozzá Svájc, Nagy-Britannia, Japán és Ausztrália. Az élelmiszeripari-és dohányáruk, valamint a fémipari termékek esetében az Egyesült Államok, Svájc és Ausztrália, míg a textil és szerszámgépipari importban az amerikaiakon kívül Japán és Ausztrália is.
Az orosz kormány – Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezésére – április 19-én rendeletet hozott az úgynevezett párhuzamos importról, ami valójában importhelyettesítési kísérlet és sok esetben azt jelenti, hogy a termék az adott márka tulajdonosának engedélye nélkül is bevihető az országba. Ez történt például a nyugati és távol-keleti személy-és teherautóknál és az ezekhez szükséges alkatrészeszeknél.
Az alábbi termékcsoportoknál lehet alkalmazni a párhuzamos importot:
- építőanyag, üvegáruk, festékek, ragasztók
- kőolaj és kőolajszármazékok
- háztartásvegyipari és kozmetikai termékek
- atomreaktorok és atomerőművi berendezések
- közúti személy-és teherjárművek
- hajók, mozdonyok, vagonok, villamosok
- bútor, játék, ruha, cipő, bőráru, selyem
- gyógyszer
- kaucsuk, műanyagáruk,
- fegyver és lőszer
- fémipari termékek
- fogászati anyagok
- élő növények
Ez a párhuzamos import egyelőre vegyes sikereket hozott, de a hét elején már óriási elánnal számolt be az orosz állami sajtó arról, hogy befutott az első dél-koreai okostelefon-szállítmány, méghozzá Kazahsztánon keresztül. Vélhetően az történik, hogy az oroszok megállapodnak egy „baráti” országgal, amelyik a saját importját épp annyival növeli meg, amennyire az oroszok igényt tartanak, vagyis ezzel kijátszhatják az embargót.
Az egész akciósorozat jövőjét meghatározza, hogy miként reagál a továbbiakban Kína, amelyik több ágazatban is a legnagyobb részesedést tudta kivívni az orosz importon belül. A tíz legfontosabb import ágazatból ötben piacvezető az ázsiai állam – derül ki a Ria Novosztyi orosz hírszolgálati iroda friss összeállításából.
A legnagyobb szelet itt a gépek és berendezések, ez a csoport a teljes 2021-es orosz importnak közel 31 százaléka volt. Ebben a kategóriában messze Kína áll az élen 41 százalékkal.
További, jelentős arányt, mintegy 12 százalékot képviselnek az orosz behozatalban a vegyipari termékek, ilyeneket több nyugati országban is vettek a háborúig, a németek részesedése volt a legnagyobb 15 százalékkal. Tíz százalék fölött van (11 százalék) a fuvarozással összefüggő termékek (mozdonyok, teherhajók) aránya, ennek ötödét Dél-Korea adta, amelyik természetesen csatlakozott a szigorító intézkedésekhez.
Kína egyébként nem csupán a gépek és berendezések terén tudott felmutatni sikeres exportot az orosz piacra, hanem például a fémáruknál is. Ez a csoport a teljes orosz import 6,9 százaléka volt tavaly, s ennek 27 százalékát szállították kínai vállalatok. A műanyag-és kaucsuk termékek 5,9 százalékot hasítottak ki az orosz behozatalból, s itt 22 százalékos a kínai részesedés.
Még nagyobb a távol-keletiek fölénye a textil áruknál, a teljes orosz importból mindössze 4,4 százalékot képviselő csoportban 34 százalékot tettek ki a kínai áruk, ami persze nem meglepő, évek óta ekörül mozog ez a mutató. Szerszámokat és órákat (!) is főleg Kínából vesz Oroszország, a teljes exportból 3,1 százalékkal részesedő ágazatban a piac ötödét uralják a kínaiak.
Az orosz kormány nem csupán az importhelyettesítéssel, hanem más eszközökkel is tompítani akarja a szankciók hatását. Egyszerűsítette például az elektronikai termékek behozatalát, ezen kívül eltörölte a fontos nagyberuházásokhoz szükséges technológia és berendezések, felszerelések vámját. Azt egyébként a Ria Novosztyi által idézett orosz közgazdászok is elismerik, hogy csak a következő pár hónapban derül ki, hogy a nyugati alkatrészek nélkül mire képes az orosz ipar. Ha nagyok lesznek a fennakadások, akkor az importhelyettesítést még nagyobb fokozatra kell kapcsolni.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
