| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
Az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Európai Unió munkaerőpiacáról szóló helyzetjelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a megszorító intézkedések nem adtak választ a válság alapvető okaira, és nem csökkentették a munkanélküliséget.
Az ILO Oslóban kezdődő, 9. európai regionális találkozójára megfogalmazott javaslatok szerint, ha a jelenlegi gyakorlatot egy foglalkoztatás-központú stratégia váltaná fel, az makroökonómiai és foglalkoztatási célokat is szolgálhatna.
Három javaslatuk van
A szervezet szerint először olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a válság hátterében rejlő, főleg a pénzügyi szektorban jelentkező strukturális kérdéseket kezelik, mert ezek annak ellenére megoldatlanok, hogy a válság epicentrumában álltak. Ezek a strukturális problémák az okai annak, hogy a kis- és középvállalatok nem jutnak hozzá kellő mértékben a termelés és a munkahelyteremtés alapvető feltételét jelentő bankhitelekhez.
Másodszor, szembe kell szállni a bérek és a foglalkoztatás csökkentésére irányuló nyomásgyakorlással, ami negatívan befolyásolja a termelő jellegű beruházásokat és az Európai Unión belüli kereskedelmet.
Harmadszor, szükség van olyan rendkívüli intézkedésekre, mint az ifjúsági foglalkoztatási garanciarendszerek.
Az ILO javaslatai szerint a munkáltatók, munkavállalók és kormányok közötti társadalmi párbeszédet kell fő eszközként alkalmazni a politikai tervezés, a foglalkoztatást ösztönző reformok támogatásához annak érdekében, hogy ezek a reformok az emberek valódi igényeire irányuljanak.
A megszorítások csak rontottak a helyzeten
Az ILO szerint a foglalkoztatási helyzet tovább romlott a költségvetési konszolidációs politika bevezetése óta. A 2010-2011 közötti stagnálást követően a munkanélküliség tovább nőtt, és nem látszik jele a javulásnak. Csak az elmúlt 6 hónap alatt egymillió ember vesztette el a munkahelyét az EU-ban.
A 27 európai uniós ország közül csak 5 országban, Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Luxemburgban és Máltán tapasztalható a válság előtti foglalkoztatási szint. Több országban, például Cipruson, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban viszont a foglalkoztatási ráta több mint 3 százalékponttal csökkent csak az elmúlt két év során.
A fiataloknak a legnehezebb
Jelenleg több mint 10 millióval több munkanélküli van Európában, mint a válság kezdetekor. A válság leginkább a fiatal és alacsonyan képzett munkavállalókat sújtotta. Korábban a Privátbankár is beszámolt róla, hogy a fiatal munkanélkülisége miatt nagyjából 150 milliárd eurós vesztesége van a tagállamoknak. Ez az összeg a magyar államadósság duplájának felel meg.
A tartós munkanélküliség sok európai ország esetében strukturális problémává kezd válni. Tizenkilenc EU tagállamban a munkanélküliek több mint 40 százaléka tartós munkanélkülinek számít, ami azt jelenti, hogy 12 vagy annál több hónapja van állás nélkül.
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
