|
| illusztráció |
A török külügyminisztérium a hétvégén éles hangú közleményben ítélte el Kína ujgur-politikáját, vagyis a muszlim vallású, török etnikumú népesség táborokba zárását. Mint Ankara kifejtette, több százezer ujgur bebörtönzése - a hivatalos kínai kommunikáció szerint munkaerőpiaci továbbképzése -, és kényszer asszimilációja „az emberiség nagy szégyene". Kína legnyugatibb tartományában, Hszincsiangban a terrorizmus veszélyére hivatkozva küldik átnevelő táborokba a helyi ujgurokat.
A revansista Erdogan
Az ujgurok mindig is gyarmatosítóként tekintettek Kínára és folyamatosan törekedtek a függetlenedésre, amire összesen két alkalommal került sor. Először 1933-ban kiáltották ki a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, a következő évben azonban Kína megszállta a területet. 1944-ben kikiáltották a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot, de a kínai kommunista rezsim 1949-ben ismét megszállta a területet, majd 1955-ben Hszincsiang (új határvidék) Ujgur Autonóm Régió néven egyesítették a Kínai Népköztársasággal.
Hszincsiang a 9,6 millió négyzetkilométeres Kína területének csaknem egyhatodát adja. A tartományban mintegy 12 millió muszlim ujgur él és körülbelül másfél millió kazah etnikumú személy. Ankara felmordulása emlékeztetheti Kínát Erdogan elnök kijelentésére még 1995-ből, miszerint „Kelet-Turkesztán nem csupán a turk népek otthona, de ráadásul a turk történelem, civilizáció és kultúra bölcsője. Kelet-Turkesztán mártírjai a mi mártírjaink!”
Valóban, Peking a terrorista veszélyre hivatkozva a tartományt mára egy valódi erődítménnyé változtatta: ellenőrzőpontok, megfigyelőkamerák és drónok országává. A helyi kormány arra utasította az itt lakókat, hogy műholdas nyomkövető rendszert telepítsenek az autóikba. Az embereknek arcfelismerő szkenner elé kell állniuk, amikor vásárolni mennek vagy tankolni akarnak, ahogy a központi autóbuszállomáson is.
Közép-Ázsia is morajlik
Az ujgur lányoknak gyakran han etnikumú kínai férjet kell választaniuk, ha el akarják érni, hogy Peking a rokonukat kiengedje a táborból. A Kínai Közbiztonsági Minisztérium eközben bevonja azon ujgur nők útlevelét, akik pakisztáni állampolgárokhoz mennek feleségül. Mindezt annak ellenére, hogy Kína és Pakisztán stratégiai szövetségesei egymásnak a térségben.
A kínai-kazah kapcsolatokat is egyre jobban mérgezi a politikai átnevelő táborok működtetése, ahol mintegy 2500 kazah kisebbségit is fogva tartanak. Egy ilyen táborból menekült asszonynak a kazah bíróság tavaly nyáron ítélte meg a menekült státuszt. Tavaly ősszal pedig Asztana bejelentette, hogy Peking engedélyével 2000 kazah etnikumú személy lemondhat kínai állampolgárságáról és távozhat Kazahsztánba. A kirgiz fővárosban egy hónapja tört ki tüntetés a kirgiz nemzetiségűek kínai helyzete miatt.
|
| Káncz Csaba |
Tökéletes célpont
Az USA és Kanada az ujgurok elnyomásában kiváló lehetőséget lát a stratégiai ellenfél destabilizálásához és ENSZ vizsgálatokkal helyezi nyomás alá Pekinget. A politikai feszültség növelése Hszincsiang-ban kívánatos, hiszen ott lépnek be Közép-Ázsiából a gázvezetékek, egyben indulnak ki a kínai vasúti összeköttetések Európa felé. Washington mereven ellenzi az Új Selyemút projektet, amely közelebb hozza európai szövetségeseit Kínához.
A szárazföldi útvonalak és vezetékek egyben csökkentik Peking ráutaltságát a tengeri szállításokra. Márpedig Ázsiában egy esetleges katonai konfliktus esetén blokád alá kerülnek a Kínát ellátó déli tengeri szállítási útvonalak, amelyen keresztül az ország létfontosságú olajkereskedelme zajlik. A kulcsfontosságú, szűk Malakkai-szoros – Szingapúr és Malajzia között –, amelyen keresztül Kína tengeri kereskedelmének 80 százaléka bonyolítódik, szintén lezárásra kerülne.
Káncz Csaba jegyzete
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
