(Fotó: depositphotos.com)

Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról. Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – írja az MTI.

Az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője elmondta, az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt, leginkább a januári emelkedés húzta fel az árakat, de ez nem köthető egyértelműen a forint gyengüléséhez, az olajár emelkedése is szerepet játszott benne. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, amit a dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése okozott - mondta a KSH osztályvezetője. Így a dohányáruk a januárival megegyező 11,3 százalékkal drágultak, a szeszes italok pedig 3,5 százalékkal.

Sokat drágult a hús

Az élelmiszereknél a 7 százalékos éves emelkedésben a sertéshús, illetve a feldolgozott termékek drágulása játszott leginkább szerepet, az áremelkedés kiindulópontja a termelésnek a kínai sertéspestis miatt bekövetkezett visszaesése volt. Az élelmiszerek éves átlagos drágulásán belül a sertéshús ára 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbászé 21,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 10,3, ezen belül a friss gyümölcsöké 22,5 százalékkal a tejé 9,4, a kenyéré 7,6 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 9,5 százalékkal emelkedtek, de a telefon és internet csak 1,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól, 0,8 százalékkal. Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 5,6, a párizsi, kolbászé 4,6, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 2,6, a csokoládé, kakaóé 2,4, a tejé 2,3 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 0,5, a szeszes italok, dohányárukért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, utóbbin belül a sör 1 százalékkal drágult.

A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal csökkent. A szezon végi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal kevesebbe kerültek. Január–februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Mit okoz a koronavírus?

A következő időszakban várható inflációs trendekről Németh Dávid, a K&H elemzője azt mondta, hogy a koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékek esetében árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon látható átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.

„Az elmúlt napokban látott olajáresés mindenképpen visszafogja a magyarországi inflációt. Ha a mostani 30-35 dollár körüli árszinten marad, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt. Amennyiben tartósabban ennyibe kerül majd az olaj, akkor az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet. Reális esélye van viszont annak, hogy a második félévben drágulni fog az olaj. Ha ennek eredményeként 40-45 dollárra drágul, akkor a magyarországi éves infláció 3,4 százalék körül lehet” – mondta a szakember.