Elsőként lapunk hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány idén nem tervezi a szociális hozzájárulási adó csökkentését, ami pedig - a munkáltatók által támasztott - feltétele a minimálbér évközi emelésének. Holott korábban különböző költségvetési dokumentumokból - például a konvergenciajelentésből - még azt lehetett kiolvasni, hogy idén év közben sor kerülhet a szochó mérséklésére - hívtuk fel a figyelmet szerdai cikkünkben.
Azonban a héten benyújtott adócsomagból és az ahhoz fűzött pénzügyminiszteri kommentárból világossá vált, hogy ezzel a lépéssel nem tervez a kormány. Varga Mihály, a pénzügyi tárca vezetője a közösségi oldalán tudatta ország-világgal, hogy jövő nyáron 0,5 százalékponttal csökkentik a szochót, ami így 15 százalékos lesz. Mivel jelenleg 15,5 százalékos a munkaadók által a bérek után fizetett adó mértéke, könnyen kikövetkeztethető, hogy a kormány idén nem akarja teljesíteni az év eleji 4 százalékos (a késleltetett bevezetése miatt valójában 3,6 százalékos) minimálbér-emelés évközi 1 százalékos kiegészítésének feltételét, amiről a munkaadók és munkavállalók állapodtak meg az év elején.
További eligazításért Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultunk, aki a mai Kormányinfón ismertette a kormányzat döntéseit. Lesz évközi minimálbér-emelés? - tettük fel a kérdést, amire Gulyás a népmesei "hozott is ajándékot, meg nem is" kontextusban azt válaszolta, hogy inkább nem lesz, mintsem lenne. Érvelése szerint ahhoz, hogy a kormány csökkenthesse a szochót, a munkaadókkal 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban rögzített feltételnek - a reálbérek minimum 6 százalékos emelkedésének - kellene teljesülnie, ám erre idén nem sok esélyt látnak. De azért teljesen nem zárta ki, hogy emelkedhet nyáron a minimálbér.
Mivel fizikailag nem lehetnek jelen az újságírók a Kormányinfón a járványhelyzet miatt - ebben várhatóan júniustól lesz változás, árulta el egy másik kérdésünkre a miniszter -, nem volt alkalmunk emlékeztetni Gulyás Gergelyt arra, hogy a kormány tavaly úgy csökkentette a szochót 2 százalékponttal, hogy akkor (sem) teljesült a reálbérekre vonatkozó feltétel.
Egy másik közteher, a személyi jövedelemadó beígért, ám a mai napig meg nem valósult csökkentéséről is kérdeztük a kormánytagot. Évekkel ezelőtt fogalmazta meg igényét Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az szja-nak nemcsak egykulcsosnak, de egyszámjegyűnek is kellene lennie. Ám a kulcs azóta is 15 százalék, és ebben a 2022-as adómódosítások sem hoznak változást a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat alapján. Gulyás Gergely válaszából az derült ki, hogy a kormány inkább a bérekre rakódó munkàltatói terhek csökkentését támogatja, mintsem a foglalkoztatottak adójának mérséklését.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
