Irakban csak 2022-ben került volna sor a következő parlamenti választásra, azonban 2019-ben olyan erős tiltakozási hullám indult el, ami kikényszerítette az előrehozott választást. A főként Bagdadban és a síiták lakta déli városokban összpontosuló megmozdulások kiváltó oka a fiatalok között meglevő általános társadalmi elégedetlenség volt a hatalmat 2003 óta uraló hatalmi elittel szemben.
Irán leszerepelt
Az október 10-i választások győztese a kiszámíthatatlan, populista, és alapvetően mindenféle külföldi jelenlétet elutasító Muktada asz-Szadr koalíciója, a Szadr mozgalom 73 képviselői helyet nyert.
Az alapvetően széttöredezett iraki parlamentben 2014 óta egyetlen párt vagy koalíció sem rendelkezett akkora frakcióval, mint az Egyesült Államok egykori ellenségének számító politikus, síita hitszónok mozgalma. Az előző, 2018-as választáson Szadr koalíciója 54 mandátumot szerzett, de másodikként ott volt mögötte az Irán-barát Fatah szövetség (ez a síita milíciák politikai vezetőit tömöríti) 48 mandátummal.
Ez a szövetség most leszerepelt, alig 14 mandátumot szerzett, amit lehet úgy is értelmezni, hogy az iraki választók megbüntették azokat a politikusokat, akik az elmúlt két évben leverték a civil tiltakozásokat, és erőszakkal akarták akadályozni a szabad véleménynyilvánítást Irakban. A Fatah veresége Irán veresége is egyben, hiszen legerősebb partnerük gyengült meg. Azt, hogy meglepetésszerű volt az eredmény, jelzi, hogy a Kataib Hezbollah milícia vezetője választási csalást kiáltott, miközben október 10. előtt mindenki arra számított, hogy ő és a társmilíciái lesznek azok, akik manipulálják majd a végeredményt.
Egyértelmű győztese az október 10-ei voksolásnak tehát Muktada asz-Szadr síita imám, aki az Irántól való nagyobb függetlenedés támogatója, s politikájában is ez jelenik meg lépésről-lépésre. Szadr a választásokat követően szinte azonnal bejelentette győzelmét, továbbá figyelemreméltóan úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri el az Irak ügyeibe történő külső beavatkozást.
Szavait sokan nacionalista felhívásnak tekintették, s kétségtelenül győzelme nem arat osztatlan sikert Teheránban, azonban nem valószínű, hogy Szadr teljesen hátat fordítana Iránnak, hiszen szavazóbázisának jelentős része – Kelet-Bagdad és Dél-Irak – vallásilag mély kötelékkel fűződik Teheránhoz.
Út a robbanáshoz
A múlt héten az Iránhoz kötődő milíciák tagjai demonstrációt tartottak Bagdadban az októberi választások eredménye ellen tiltakozva, melynek értelmében jelentősen meggyengültek pozícióik a bagdadi törvényhozásban.
A hétvégén aztán a miniszterelnöki rezidenciába becsapódó drónokkal próbálták meggyilkolni Musztafa al-Kádimi iraki kormányfőt. De kik állhatnak a merénylet mögött, amelyet a hivatalos Teherán elítélt?
Az „Institute for the Study of War” (ISW) egy egyesült államokbeli agytröszt, amelyet 2007-ben alapított Kimberly Kagan hadtörténész. Az ISW friss elemzése szerint Irán minden bizonnyal zöld lámpát adott a merényletre, miután Szadr úgy kezdte el az új kormányra megalakítására vonatkozó tárgyalásait, hogy abba nem vonta be Irán proxi erőit. Az agytröszt szerint Teherán több erőszakot hajlandó engedélyezni Irakban, hogy elérje célját: egy olyan, Irán által befolyásolt kormány megalakítását egy báb kormányfővel, akik hajlandók elfogadni Irán domináns pozícióját.
Az ISW értékelése szerint Teherán nem fogja engedélyezni al-Kádimi kormányfő következő mandátumát. A jelenlegi miniszterelnök ugyanis túlságosan korrupció-ellenes, a proxi milíciákat okolja a terrorista támadásokért és merényletekért, és meg akarja őrizni az októberi választás eredményeit – arról már nem is szólva, hogy az amerikai erők jelenlétét támogatja Irakban.
Az ISW leszögezi: a támadás jóváhagyásával al-Kádimi ellen Irán demonstrálta az irakiaknak és más regionális erőknek, hogy Teherán fenntartja a vétó jogát a legfontosabb belpolitikai és külpolitikai folyamatok felett Irakban.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
