A The New York Times szerint második front nyílt Magyarország és az Európai Unió között azzal, hogy az Európai Bizottság javasolta a kohéziós alapok felfüggesztését. A napilap megjegyezte: Budapest és Brüsszel egyaránt azt állítja, nincs összefüggés a magyarországi demokrácia minősége körüli és a költségvetési deficitre vonatkozó EU-előírások folyamatos megsértése miatti, inkább technikai vita között, ugyanakkor a konfliktus ismét szembeállítja egymással Orbán Viktort és az EU végrehajtó ágát. A vezető amerikai liberális újság szerint úgy tűnik, az Európai Bizottság erőfitogtatásáról van szó.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap felhívta a figyelmet: már maga a felfüggesztésre irányuló javaslat is példa nélküli az EU-ban. Az újság emlékeztetett, a javaslat egybeesik Magyarországnak az Európai Bizottsággal folytatott csatájával, amely azok körül az "ellentmondásos törvények" körül folyik, amelyek "tisztségviselők szerint a központi bank és a bírósági rendszer függetlenségét fenyegetik", és amelyek módosítását Magyarország megígérte. A lap idézte Olli Rehn EU-biztost, aki hangsúlyozta: a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó indítvány független azoktól a kifogásoktól, amelyeknek az EB korábban adott hangot a magyar jogalkotással kapcsolatban.
Nagy visszhangja volt a döntésnek Németországban is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap kommentárja szerint Brüsszel egy olyan kormánnyal szemben lép fel, amely egyébként is védekezésre kényszerül, és egy olyan ország ellen, amely kicsi és nem tagja az euróövezetnek. Az EB így különösebb kockázat nélkül próbálgathatja erejét, a valódi próbatétel pedig majd akkor következik, amikor például Franciaországgal szemben kell eljárni.
Az ugyancsak konzervatív Die Welt megszólaltatta Guy Verhofstadtot, az európai parlament liberális frakciójának vezetőjét, aki szerint a budapesti vezetésnek a hiány csökkentésével kellett volna foglalkoznia, ehelyett viszont "alkotmánymódosításokat vert keresztül a parlamenten". Hozzátette: a liberálisok reményei szerint az EB "ugyanezt a határozottságot mutatja", amikor a közös európai értékek lehetséges megsértését vizsgálja és fellép ezek ellen.
A Financial Times Deutschland úgy fogalmazott: a kohéziós pénzek ügye "tovább ronthatja a már így is rendkívül feszült viszonyt az EU és Magyarország között". A Süddeutsche Zeitung megjegyezte: nem Magyarország az egyetlen, amely nem tartja be a hiányra vonatkozó szabályokat, az EB szerint azonban az egyetlen tagállam, amely nem tett meggyőző erőfeszítéseket a deficit korlátozására. A Spiegel Online szerint a kohéziós pénzek megvonása mellett "államcsőd is fenyeget, az Orbán-kormánynak 15-20 milliárd euróra van szüksége" a fizetésképtelenség elkerüléséhez.
A Der Standard című liberális osztrák napilap az EB-döntésrő úgy fogalmazott: "Orbán Viktor ismét hatásosan bemutatja, hogyan lehet egy országot zsákutcába vezetni". Az újság szerint Brüsszel csak példát akar statuálni, és az eljárás politikailag motivált, de ezzel a válasszal Magyarország nem segít magán. A kormány "önsajnálata" és a bírálók támadása "a tökéletes recept az EU-val fennálló konfrontáció elmélyítéséhez".
A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szerint az Európai Bizottság öngólt lőtt azzal, hogy Orbán Viktor kormányának példás megbüntetéséről döntött: Magyarországról nem lehet elmondani, hogy káoszával jobban veszélyezteti uniós partnereit, mint bárki más. "Nem tagja az euróövezetnek és csak a saját pénznemét veszélyezteti (...) akkor miért Magyarország?" van büntetve - kérdezte a lap.
A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági-közéleti napilap szerint a kohéziós támogatás felfüggesztése a recesszióval fenyegetett ország számára "nem nevezhető okos döntésnek". Magyarországon nő az európai integrációt ellenzők száma, így az EB határozata elsősorban "az ultrakonzervatív... Jobbiknak kedvez".
A KELER rántotta le. 
