| A Budapesti Közlekedési Központ elektronikus jegyrendszeréhez (RIGO) kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt tesztautóbusz (Fotó forrása: MTI Fotó, Szigetváry Zsolt) |
Az utas akkor rendelkezik érvényes utazási jogosultsággal, ha mobiltelefonján olyan jegyképet mutat fel, mint ami az adott járművön az ellenőrzés idején az ellenőrzést végző személy rendelkezésére áll – határozza meg az ellenőrzés lényegét a „Mobiljegy ellenőrzése a jármű személyzete által” című szolgálati előírás, amelyet augusztus 27-én adtak át a járművezetőknek. A 14 oldalas dokumentumban leírtakat szeptember első hétfőjétől kellene alkalmazniuk, csakhogy a járművezetők többségének fogalma sincs arról, mit is kellene ellenőriznie és miképpen.
Jól mutatja a teljes tanácstalanságot az a fotó is, amit Naszályi Gábornak, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnökének küldött az egyik buszsofőr, tőle kérdezve, hogy mi ez a masina, amit épp most szereltek fel a buszra. Később kiderült, hogy ez egy mobiljegy ellenőrző készülék. A hozzá adott használati útmutatótól se lett sokkal tisztább a kép.
Ha most eltekintünk attól az alapvetéstől, hogy a járművezetőknek hivatalosan ellenőrzési jogkörük sincs, és attól is, hogy a jegykezelők három hónapos képzést kapnak, mielőtt munkába állnak, még akkor is meghökkentő, hogy a buszsofőröktől mindössze ezen kaotikus, értelmezhetetlen leírás alapján várják el, hogy eligazodjanak az új rendszerben – magyarázza Naszályi Gábor, aki szerint semmiféle oktatást nem szerveztek a járművezetőknek erről. Holott a dokumentum elején az olvasható, hogy a részletes tudnivalók a BKK Zrt. által 2019. augusztus 09-én tartott kulcsfelhasználói oktatáson hangzottak el.
A BKK, a BKV sem az oktatásra vonatkozó, sem a mobiljegyekkel, illetve az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt. Így nem tudni, hogy pontosan hogyan készítették fel az új rendszer használatára a járművezetőket és a jegykezelőket, mennyibe kerülnek az ellenőrző, érvényesítő készülékek és az sem látszik, hogy a megállók némelyikében megjelenő tájékoztató táblák mellett mi módon tájékoztatták az utasokat az új lehetőségről.
A BKK honlapján hétfőn megjelent ugyan egy röpke beharangozó a nyár elején indított fővárosi közlekedési mobiljegy pilotprojekt új díjtermékeiről, de a használatról csupán annyit közölnek, hogy ezek a díjtermékek „mobilapplikáción keresztül” vásárolhatóak meg „bárhol, bármikor”, illetve a 100E reptéri járatra szóló jegy mellett már váltható a 24 órás, 72 órás, valamint a Budapest-hetijegy is. Bár a hír szerint a BKK a „bevezetés időszakában különös figyelmet fordít arra, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatásainak igénybevétele, illetve a jegyellenőrzési tevékenység során munkatársai támogassák az új mobilapplikációs szolgáltatás megismerését és igénybevételét az utasok számára”, még azt sem jelölik, hogy mégis honnan tölthető le az a bizonyos alkalmazás.
Eláruljuk: a mobilparkolást is bonyolító Nemzeti Mobilfizetési Zrt. honlapjáról, a közlekedési mobiljegy fül alatt, amely egyébként bármely más információért átirányít a BKK honlapjára, ahonnan elindultunk.
Az így vásárolt mobiljegyet a járművön érvényesíteni kell a vezetőfülkére vagy az első ajtó mellé felragasztott azték QR-kódot beolvasásával.
A mobilon megjelenik egy több elemből álló jegykép közepén egy ábra, szélein különböző információk. Ezt kell megmutatni a járművezetőnek, akinek az átadott utasítás szerint a következőkre kellene figyelnie.
A jegykép felső sávban napijegy típusú jegy és bérlet esetén lila, repülőtéri vonaljegy esetében zöld háttérben egy telefont felmutató alak, mellette lila háttérben felirat látható, a középső sávban egy mozgó, színes animáció jelenik meg, alatta az aktuális szerveridő (utóbbi másodpercenként folyamatosan számlál). Az óra alatt zöld háttérben vagy az jelenik meg, hogy „TELJES ÁRÚ”, vagy az, hogy „KEDVEZMÉNYES”, de ez már kék háttérben. S akkor már csak az alsó sáv marad, ahol az „ÉRVÉNYES” szöveg látható zöld háttérben, vagy „ÚJRA BEOLVASOTT” citromsárgában. Ha utóbbi, akkor újra QR kód, újra felmutatás, stb.
Ha az utas elfelejti beolvasni, figyelmeztetni kell, ha felmerül, hogy jogtalanul vette igénybe a kedvezményes árú terméket, akkor meg kell kérni, hogy lépjen vissza a menüben a jegytulajdonságok oldalra. S közben az első ajtónál kanyarog a nép. A menetrendet pedig tartani kellene. Ha valamelyik buszsofőr vagy utas elakad, a központból kérhet telefonos segítséget. Vélhetőleg ez se egy perc lesz.
A nehézkes használat az idő múltával könnyedebbé válhat, de ettől a mobiljegy nem lesz elektronikus jegyrendszer. A BKK és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. nem is akarja akként eladni. Utóbbi, a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszertől (NEJP) elkülönülten jeleníti meg, a BKK pedig az e-jegyrendszert fedő Rigo helyett a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer (FVR) részeként határozza meg a mobiljegyet.
A mobiljegy nem az, amit korábban elektronikus jegyrendszerként beharangoztak. Az e-jegy az utazási egyenleget elektronikusan, a RIGO központi elszámoló rendszerében tartotta volna nyilván, az ott vezetett számláról vonta volna le az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. A papíralapú bérletigazolványt egy névvel és fényképpel ellátott, nem átruházható közlekedési kártya váltotta volna fel. De minden más termék is ezzel a megszemélyesített közlekedési kártyával lett volna megvásárolható. Arról már nem is beszélve, hogy a díjfizetés időalapú lett volna.
Mindehhez képest most itt van a mobiljegy, ami valójában a meglévő díjtermékek virtuális változata, lényegét tekintve az önkormányzati választásokra készült kampányelem. Bevezetéséről idén áprilisban írt alá egy megállapodást Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester. A mobiljegy bevezetését a FVR első fázisaként, a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. valósítja meg. Ugyanez a cég fejleszti a NEJP-et is, amelyre 2016-ban írták ki a pályázatot.
A 3,5 milliárdos tendert az állami Antenna Hungária Zrt. és MÁV Szolgáltató Központ Zrt., illetve az Emőri Gábor birtokolta i-Cell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte. A két első szereplőhöz aligha kell magyarázat, de az i-Cell is ismerős lehet. Az ARH csoporttal együtt építette ki az autópálya díjfizető rendszerét (HU-GO), az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER), a rendőrség szupetrafipax-rendszerét és a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot. Majd a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerték el a MÁV vasúti rádiósrendszerének sok milliárdos kiépítését. Emőri Gábor nem csak ebben ért össze a nemzet gázszerelőjével, hanem az ingatlankezelő sikercégben, az Appeninn Vagyonkezelő Nyrt-ben is.
De a kormány úgy vélhette, hogy a NEJP kiépüléséig is kell valami az önkormányzati választásokon Orbán Viktor unszolására újrainduló Tarlósnak, miután némi kormányzati belenyúlással, sok BKK bénasággal és a kivitelező meglehetősen lanyha érdeklődése mellett zajló e-jegy projektről tavaly novemberben a városvezetés is beismerte, hogy bedőlt. Kitalálták hát a mobiljegyet.
A főpolgármester meg kapott az alkalmon. Egy héttel ezelőtt nagy örömmel jelentette ki az Inforádióban, hogy szeptembertől a fővárosi közösségi közlekedés teljes hálózatán használható lesz az elektronikus jegyrendszer, szeptember végétől pedig már bérletet is lehet majd ezzel vásárolni. Ennek egyelőre se híre, se hamva. De még a mindössze három típusra korlátozott mobiljegy sem használható az egész hálózaton.
A háttérben közben folyik a kármentés. A német Scheidt & Bachmann cég a 28 milliárdért megrendelt rendszer bizonyos elemeit már leszállította, azok egy raktárban porosodnak és egyelőre éppúgy nem tudja senki mihez kezdjen velük, mint annak idején a Deutsch berendelte stadionos beléptető kapukkal, amelyeken végül töredékáron adtak túl. A főváros az orosz metrófelújítók mellett így kénytelen volt beszállni egy újabb nemzetközi perbe, amelyben 4,1 milliárdot követelnek a német vállalkozástól.
A projekt bedőlésében azért a kormány keze is benne volt. A különféle jogszabályváltozások, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozása, valamint a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kötelező bevétele a buliba, gyakorlatilag új alapokra helyezték a rendszert. (Az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta, hogy a BKK vonja be a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t.) A cég egyébként 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után. A BKV jegy-árbevétele 65 milliárd forint körül van évente, így a mobiljegy eladásból származó állami bevétel több százmillióra rúghat a végére.
A fővárosi önkormányzat se bízhat túlzottan a rendszerben hiszen idén februárban 400 millióért rendeltek jegy- és bérletkiadóautomatákat, tavaly karácsony másnapján pedig 1,16 milliárdért 174 millió darab hőkezelt papírszelvényt jegy és bérlet nyomtatásához.
Már 6,5 százalékot veszített az év eleji értékénél a forint az euróhoz és 8 százalékot a dollárhoz képest. 
