Nagyjából 90 milliárd forint társaságiadó-bevételről mond le a kormány 2017-ben, így a jövő év végére a 400 milliárdot is meghaladja a sportszervezeteknek a taorendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Folytatódik a stadionépítési program, feljövőben a kézilabda is.
A büdzsé egyik nagy nyertese ismét a sport, amelyre legalább 223 milliárd forint jut jövőre – szemben az öt évvel korábbi 67 milliárddal – írja a Népszabadság.
Soha annyi kieső társaságiadó-bevétellel nem számolt még a kormány a látványcsapatsport-támogatási program 2011-es bevezetése óta, mint a 2017-es költségvetési javaslatban. A tervezet 81,9 és 91,9 milliárd forint közé becsüli azt az összeget, amelyet vállalkozások inkább sportszervezeteknek adnak ahelyett, hogy a központi büdzsébe fizetnék be. Márpedig évek óta azt látjuk, hogy a kabinet nagyon jól tippel, ha a taóról van szó.
A jövőre sportra jutó hozzávetőleg 90 milliárdos tétel nagyságát érzékelteti, hogy a büdzsében a más típusú társaságiadó-kedvezmények felsorolásánál maximum 37,7 milliárd jut fejlesztési kedvezményekre, és legfeljebb 3,8 milliárd forint a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az Andy Vajna kormánybiztosnak hála ugyancsak kivételes helyzetben lévő filmgyártás is maximum 8,5 milliárdra tarthat igényt ebből a forrásból, míg előadó-művészetre 25 milliárd juthat.
A 2017-re előirányzott 90 milliárddal a 2011-ben elindított sportcélú taoprogram összköltsége biztosan meghaladja majd a 400 milliárdot, de elérheti a 440 milliárd forintot is.
Lesznek új stadionok
Természetesen jövőre sem fullad ki a stadionépítési program lendülete, a kormány gyakran nem is a költségvetésben, hanem évközi határozatokkal teremt elő pénzt új arénákra.
A jövő évi büdzsében a legnagyobb tétel a 15 milliárdos összköltségű szombathelyi stadion 5,6 milliárdos részlete – már ha nem számítjuk azt a 35,7 milliárdot, amelyet a Nemzeti Olimpiai Központ néven futó projektre különítenek el, és amely a százmilliárdba kerülő új Puskás Ferenc Stadion felépítésére szolgál.
A tényleg sikeres sportágak is kapnak pénzt
A labdarúgással ellentétben klubszinten legalábbis sikersportágunknak számító – kézilabda infrastruktúrájának fejlesztésére is milliárdok jutnak jövőre. Kétmilliárddal támogatja az állam a dunaújvárosi akadémiát, ugyanennyi jut egyéb létesítményfejlesztésekre, egymilliárd a siófoki csarnokra. Szegeden, Vácon és a főváros XVII. kerületében, Rákosmentén egyaránt multifunkcionális csarnok épül, mindegyikre egymilliárd forintot szánnak jövőre. Az elkészült Veszprém Aréna építésével összefüggő költségek közül pedig 723 millió forintnyit vállal át az állam.
A diáksportnak alig jut valami
Horribilis összeg – 11,8 milliárd forint – jut a tizenhat kiemelt sportág fejlesztési koncepciójának megvalósítására jövőre. E sportágak eddig már csaknem 20 milliárdot kaptak e célra, a listavezető a több mint három és fél milliárdot kasszírozó úszás.
A szakszövetségek – köztük az MLSZ – akadémiai rendszerére 3,9 milliárd jut. A szabadidő- és a diáksportra viszont együttesen is kevesebbet fordítanak jövőre, mint egymilliárd forint.
Olimpiai szám: közlekedés
Több mint kilencmilliárd forintot különít el a 2017-es költségvetési javaslat olyan kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésére, amelyeket már korábban tervbe vettek, de – mint a büdzsé tervezetében is olvasható – egy sikeres olimpiai pályázat esetén a tervezettnél gyorsabban meg kellene valósítani.
A 2017-es év hazai csúcseseménye a vizes világbajnokság lesz. Megrendezését tízmilliárddal támogatja a költségvetés, de a létesítmények fejlesztése is áthúzódik a következő évre bő 12 milliárd forint értékben. Hasonló összeg, több mint 13 milliárd forint megy el a Hungaroring Sport Zrt. támogatására.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
