A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése a gazdasági életre és a mindennapokra egyaránt jelentős hatást gyakorolt, ám hogy ennek mértéke mekkora lesz valójában, arról megoszlanak a vélemények. A hazai prognózisokat tekintve idén ugyanúgy elképzelhető egy 3 százalékos recesszió, mint a 2-3 százalék közötti szolid növekedési ütem (ami egyébként meglehetősen elrugaszkodott jegybanki várakozásnak tűnik). A kormányfő mindenesetre abban bízik, hogy a válságból nagyon gyorsan talpra tud állni idén a gazdaság, és rövid időn belül visszatérhet oda az élet, ahol a vírus megjelenése előtt tartott. Igaz, az előttünk álló időszakot nagyfokú bizonytalanság jellemzi, hiszen számítani lehet arra, hogy valamikor lesz a járványnak egy második hulláma is. Hogy ez mikor következik be, mennyire érinti majd súlyosan a gazdaságot, milyen mértékű korlátozásokra lesz újra szükség, ma még senki nem tudja megmondani. Ez a bizonytalanság pedig a vállalkozások terveire, ezáltal pedig a munkavállalók helyzetére is kihat.
Hogy a kormány sem gondolkozik másként, arra bizonyítékul szolgál a jövő évi költségvetésben rögzített makrogazdasági prognózis. Eszerint a versenyszférában a tavalyi 11,6 százalékos bruttó bérnövekedés idén 5,5 százalékra mérséklődik összefüggésben a munkaadók válságra adott első reakcióival. Az a cég ugyanis, amely nem kényszerült megválni a dolgozóitól, az óvatosság jegyében munkaidőt és -bért csökkentett - a korábbi nagyívű terveknek leáldozott. A kormányzat várakozása szerint az óvatos gazdálkodás még 2021-et is meghatározza majd, hiszen továbbra is szerény, 7 százalékos átlagos béremelést várnak a versenyszférában.
Az amúgy természetes reakció és folyamat ugyanakkor egy, az elmúlt pár évet meghatározó és a cégek költségeit érdemben csökkentő megállapodást tesz lehetetlenné. 2016-ban a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött, melynek értelmében ha legalább 6 százalékos reálszintű bérnövekedés történik, akkor 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Optimális esetben, ha minden tervezett adómérséklés megtörténne, akkor a munkaadók által bruttó bérre fizetett teher 11,5 százalék lenne az időszak végére. A jelenleg rendelkezésre álló információk és prognózisok alapján azonban úgy tűnik, a most július elsején végrehajtott csökkentés lesz az utolsó. Hacsak a kormány saját hatáskörben a bérmegállapodásban foglaltakat felülírva nem dönt a szochó-csökkentés folytatásáról. Ez egyébként nem ördögtől való elképzelés, ha abból indulunk ki, hogy válságmentő lépésként adta el a kormány a júliusi 2 százalékpontos csökkentést is, holott ez már elég régóta eldöntött és tudott dolog.
Nem teljesülnek a kritériumok
A 2021-es költségvetési törvényjavaslat szerint idén és jövőre a következőképp alakulnak az inflációs és bérnövekedési várakozások:
az infláció
- 2020: 2,8 százalék
- 2021: 3 százalék lehet,
a versenyszféra bruttó bére
- 2020: 5,5 százalékkal
- 2021: 7 százalékkal emelkedhet.
Ez pedig azt jelenti, hogy idén
- mindössze 2,6 százalékos,
- jövőre pedig 3,8 százalékos lehet a reálszintű béremelkedés.
Mindkét év vonatkozásában annyira nagy a különbség a kritériumként rögzített 6 százalékhoz képest, hogy a tényadat várakozástól való minimális eltérése esetén sem teljesülne a kritérium. Márpedig főleg az inflációs prognózist nézve lehet arra számítani, hogy annak tényszerű mértéke inkább meghaladja majd a várakozást, mint hogy attól elmaradjon. Ez pedig csak tovább zsugorítja a bérek reálszintű növekedésének mértékét. Arra pedig jelen körülmények között a várható második hullám ismeretében nem sok esély mutatkozik, hogy lendületes - az előrejelzettnél sokkal nagyobb mértékű - béremelésről döntetének a munkaadók idén és jövőre.
Összefoglalva tehát a rendelkezésre álló makrogazdasági prognózisok és járványügyi helyzet várható alakulása miatt minden esély megvan arra, hogy az idei júliusi szochó-csökkentés lesz az utolsó, melyet a hatéves bérmegállapodás alapján teljesíteni tud a kormány. Vagyis az adó 15,5 százalékon rögzülhet hosszú időre. Persze, ha a válsághelyzet indokolja és a költségvetési mozgástér is elegendő, a bérmegállapodás kereteit túllépve folytathatja a kormány az adó mérséklését akkor is, ha a reálszintű béremelkedés nem éri el a 6 százalékot.
A miniszterelnök jabvasolta. 
