Kedvező fekvés, komoly jogbizonytalanság
Nyugat-Balkán számos országa – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – Európa szegényházai maradtak, ez pedig geo-stratégiai veszélyforrást jelent az EU számára. Tavaly az EU kereskedelmének csupán 1,1 százaléka bonyolódott a Nyugat-Balkánnal, annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincsen vám és a térséget három oldalról is EU tagállamok veszik körül.
A régió Európa és Ázsia keresztútján fekszik, a 8-as és 10-es pán-európai közlekedési folyosók találkozásánál, négy tenger között és két óriási gáz-vezeték projekt mentén. Mindezen gazdaság-földrajzi előnyök ellenére a külföldi befektetők rendkívül óvatosak, mert a két évtizede véget ért összetűzések utáni megnyugvás nem hozta el sem a demokráciát, sem a törvények uralmát, sem a politikai stabilitást.
A 208 ezer négyzetkilométeres nagyságú területre, közel 20 milliós népességre az elmúlt öt évben kevesebb, mint 20 milliárd euró külföldi befektetés jutott. A nyugati befektetőket elriasztja a jogbizonytalanság, a súlyos korrupció és a kézen-közön zajló privatizáció. A nagyobb cégek nem fektetnek a térségbe, mert nem hajlandók bíbelődni 20 millió ember esetében hat különböző közigazgatással, vám- és adórendszerrel.
A régió munkanélküliségi rátája a 30 százalékot közelíti. Nem véletlen, hogy júliusi adatok szerint a németországi menedék-kérők 40 százaléka a nyugat-balkáni térségből jött.
Politikai rizikó-faktorok
A Nyugat-Balkán többnyire nem integrálódott nagyobb katonai tömbökbe, csupán Albánia tagja a NATO-nak. A visszamaradott régió folyamatosan kitett az orosz és a radikális közel-keleti mozgalmak behatolási kísérleteinek. A koszovói belügyminisztérium közlése szerint a kevesebb, mint 2 millió lakossal rendelkező Koszovóból mintegy 300-an csatlakoztak eddig az ISIS szíriai háborújához.
Szerbia politikai elitje történelmileg is orosz-párti és fennáll a veszélye az ország putyinizálódásának. Bosznia-Hercegovina továbbra is megosztott, nem csupán a régi etnikai és tartományi törésvonalakon, hanem ideológikusan is Oroszország és az iszlám mozgalmak között.
Macedónia stratégiai vákuumban helyezkedik el Kelet és Nyugat között. Az ország belpolitikája törékeny, miközben folyamatos viták övezik kapcsolatát három nagyobb szomszédjával: Görögországgal, Bulgáriával és Szerbiával. Ez bizony a kis országot nagy geopolitikai veszélyforrássá avatja.
A külföldi befektetők számára ez sem szívderítő, hogy visszaélések miatt folyamatosak az őrizetbe-vételek magas rangú tisztviselők esetében, beleértve Bosznia és Hercegovina szövetségi elnökét. Bírósági tárgyalás szakaszában vannak miniszterek ügyei Montenegróban, Koszovóban és Szerbiában.
Brüsszeli kegyelemkenyér
Tirana, Belgrád és Szarajevó is csatlakozni kíván az EU-hoz, annak bővítése azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő öt évben nem várható, és a görög válság ráadásul további óvatosságra intheti a tagállamokat.
Mindenesetre az EU 1 milliárd eurót különítette el a térség számára a 2014-2020-as időszakra és tíz kiemelt projektet társfinanszíroz ebből az összegből.
Káncz Csaba jegyzete
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
