4p
Berlin a balkáni EU-integráció gyorsítását ígéri, hogy lassítsa a térség Athénból kisugárzó destabilizációját és ellenálljon Moszkva, Ankara és Rijád nyomásának. Merkel látogatásának szóvirágai azonban nem fogják betölteni azt a fenyegető geopolitikai űrt, amelyet az EU bővítésének konkrét leállítása okozott.
Angela Merkel bosznia-hercegovinai látogatása. Forrás: EPA

A görög válság formális államcsőd nélkül is érezteti már destabilizáló hatását a Balkánon. Csupán Albánia esetében 150 ezer család él a Görögországban dolgozó családtag átutalásaiból, Bulgáriában ez a szám 200 ezer. Közülük a válság miatt most többen hazatérni kényszerülnek.

Berlin szóvirágokkal nyugtatgat

Ebben a feszült helyzetben tett Merkel német kancellár múlt héten kétnapos látogatást a Nyugat-Balkánon, ahol Albánia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina vezetőivel ezen országok európai integrációjáról tárgyalt. Kiemelte, hogy egyik ország esetében sem fogják "mesterségesen késleltetni" a csatlakozási tárgyalásokat, illetve a tárgyalási fejezetek megnyitását. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak fontos a Balkán stabilitása és békéje, ezt pedig a közös uniós tagság megalapozhatja, ezért minden balkáni országnak elérhető az európai perspektíva.

Tirana, Belgrád és Szarajevó is csatlakozni kíván az EU-hoz, annak bővítése azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő körülbelül öt évben nem várható, és a görög válság további óvatosságra intheti a tagállamokat, ami rossz hír lehet a növekvő gazdasági és politikai feszültséggel szembesülő nyugat-balkáni országoknak.

Merkel növekvő figyelme a balkáni térség irányába nemcsak Görögország megrendülésének köszönhető. Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia egyre erősíti befolyásolási kísérleteit a térségben. Szerbia és Albánia esetében pedig az etnikai konfliktusok és a területi viták is akadályozhatják az EU-hoz való közeledést.

Merkel tehát legalább szavakkal felül próbálja írni a hagyományos német szkepszist a hagyományosan turbulens térség irányába, amelyet Bismarck kancellár 1875-ben a Reichstagban elmondott és szállóigévé vált kijelentése alapozott meg: „Az egész balkáni térség nem ér annyit, mint egyetlen porosz tüzértiszt ép csontjai.”

Merkel látogatásának szóvirágai azonban nem fogják betölteni azt a fenyegető geopolitikai űrt, amelyet az EU bővítésének konkrét leállítása okozott.

A nyugat-balkáni országok közül Szlovénia és Horvátország már tagja az Európai Uniónak, Szerbia és Albánia pedig tagjelöltnek számít, az utóbbiak közül azonban egyikkel sem nyitották még meg a csatlakozási tárgyalások fejezeteit. Macedónia tagjelöltségét egy névvita miatt Görögország akadályozza, Bosznia-Hercegovina és az EU között pedig - hét év után - június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Koszovó integrációja több okból is akadozik, a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el 2008-ban függetlenné vált egykori tartományát, és ebben öt európai uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Spanyolország, Ciprus, Görögország - is támogatja.

A feszültség parázslik

A sebek pedig lassan gyógyulnak és könnyen feltépődnek. Megdobálták Aleksandar Vucic szerb kormányfőt múlt szombaton a Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el; Vucic sietősen távozott a helyszínről. A tömeg műanyag palackokat, köveket és más tárgyakat dobott a távozó szerb kormányfő felé, aki a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt.

A megemlékezésen minden felszólaló népirtásként ítélte el azt, ami 1995 júliusában Srebrenicában történt, amikor a boszniai szerb csapatok elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A szerb hivatalos álláspont szerint azonban nem történt népirtás, a bűncselekményeket "egyes konkrét személyek követték el".

Aleksandar Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt - még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként - kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg".

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Budapest eltörpül a globális pénzügyi központok mellett
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 17:03
A világ pénzügyi központjairól készített ranglistán 120 várost, vagy országot vizsgáltak, és Budapest annak ellenére is a 107. helyen áll, hogy javított legutóbbi pozícióján. London, Zürich, Frankfurt és Genf is az élbolyban, de az első hely pedig egyetlen ponton múlt.
Makro / Külgazdaság Ennyivel lehet olcsóbban tankolni a határ túloldalán
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 14:16
A benzin néhány forinttal, a dízel viszont jóval olcsóbb a szlovákiai kutaton, mint a magyarországi „védett árak”. Aki Bulgáriában tankol, ennél is kevesebbet fizet az üzemanyagokért. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az ársapka már nem tartható fenn hosszútávon.
Makro / Külgazdaság Washingtonból jöhet válasz Orbán Viktor uniós vétójára
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:39
Egy demokrata és egy republikánus szenátor szankciókat vetne ki magas rangú magyar képviselőkre, mert Orbán Viktor megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt európai uniós hitelt. Az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották, elfogadása esetén Donald Trump dönthetne a szankciók részleteiről.
Makro / Külgazdaság Ettől félt a világ: nem enyhül a hormuzi nyomás
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:08
Abbász Aragcsi szerint Iránnak partmenti államként jogában áll nem átengedni a Hormuzi-szoroson az Egyesült Államok, Izrael, illetve szövetségeseik hajóit.
Makro / Külgazdaság Ideiglenesen leállítják a Török Áramlat gázvezetéket
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 12:47
A magyar gázellátás szempontjából kulcsfontosságú importútvonal, a Török Áramlat gázvezeték karbantartási munkálatai egy időbe esnek több hazai és regionális szüneteléssel, ami jelentősen szűkíti majd a rendelkezésre álló kapacitásokat.
Makro / Külgazdaság Most érkezett: átmeneti korlátozások lesznek a Mol töltőállomásain
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 11:35
A Mol informatikai rendszerátállást hajt végre március 31-ről április 1-re virradó éjszaka, amelynek ideje alatt egyes szolgáltatások átmenetileg korlátozottan lesznek elérhetőek – írja a társaság a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben.
Makro / Külgazdaság A nagy fordulat után sem romlik a helyzet a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 10:45
Mindkét üzemanyagtípus ára változatlan marad szombaton azt követően, hogy egy nappal korábban hosszú hetek után végre ismét olcsóbb lett a benzin és a dízel literje is.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: akárki is nyer április 12-én, további romlással kell szembenéznie
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 09:21
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetem tanár laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán elemezte, mi lehet a hatása a közel-keleti válságnak a magyar gazdaságra.
Makro / Külgazdaság Egyre kevesebb a magyar – kijött a friss statisztika
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 08:45
Közel kétszer annyian haltak meg februárban, mint ahányan születtek.
Makro / Külgazdaság Újra felütötte a fejét a munkanélküliség Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 08:30
Az állástalanok száma már 231 ezer fő a KSH friss adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG