|
| Fotó: Európai Parlament, Philippe Buissin |
Soros György egy korábbi meghívás alapján – amikor még a migránskérdéssel foglalkozott leginkább az EU – ma beszédet mondott az Európai Parlamentben egy meghallgatáson. A pénzember különböző gondolatait vették át különböző lapok és hírügynökségek, de általában csak egy-egy részletet.
Magyarországon a Magyar Távirati Iroda nyomán főleg a migránsválság anyagi oldalával foglalkoznak a lapok, de csak egészen röviden. Az amerikai Bloomberg arról írt elsősorban, hogy a Brexit új világgazdasági válságot is okozhat. De volt olyan média is, amely azt emelte ki, hogy Soros Merkelt hibáztatja a menekültválságért.
A Brexit felnyitja a szemeket?
Nézzük, mint mondott pontosan Soros. Azzal kezdte a beszédét, hogy bár a Brexit-népszavazás nagy csalódás volt neki, az arra adott reakciók már kellemes meglepetést jelentenek, például a pillanatok alatt összegyűlt négymillió aláírás egy második népszavazás megtartására. Nagy erők mozdultak meg a kilépés ellen, még eredetileg kilépéspárti politikusok is visszakoztak. A Brexit már nem látszik végleg eldöntött ügynek. (Fait accompli-nak.)
Lehet, hogy végül több aláírás fog összegyűlni az újabb népszavazás érdekében, mint ahányan a kilépésre szavaztak. Soros szerint a népszavazás megmutatta a briteknek, hogy mit veszítenének, ha kilépnének az EU-ból. Ha ez az érzés elterjed Európában, akkor lehet, hogy ami először az EU szétesése okozójának tűnt, inkább egy erősebb és jobb Európához fog vezetni. Olyan mozgalom is elindulhat, amely az EU mélyreható átstrukturálásával fogja az EU megmentését kezdeményezni.
Válás helyett reformot
„Amit az EU-nak nem kéne tennie, az az, hogy megbünteti a brit szavazókat, amiért ők a hiányosságait kifogásolják” - mondja Soros. Ahelyett, hogy a Brexit-tárgyalásokat válópernek tekintené az EU, inkább mélyreható reformlehetőségnek kéne felfognia szerinte. Olyan EU-t kéne teremteni, amit nem akarnak majd elhagyni.
Soros szerint ugyanakkor a Brexit fenyegető veszélyeket is hozott, elsőként, olyan krízist a pénzügyi piacokon, amely csak a 2007-2008-ashoz hasonlítható súlyosságú. Ez a válság szerinte lassacskán már eddig is alakult, csak a Brexit felgyorsította. Az eddigi deflatorikus trendeket erősítette fel. Az eddigi európai krízis Soros szerint a német politikusok vaskalapossága, a megszorítások politikája miatt volt súlyosabb, ami megakadályozta, hogy közös eurozónás költségvetésből anticiklikus gazdaságélénkítést folytassanak.
Bankválság és katonai fenyegetés
Beszélt arról, hogy az európai bankrendszer még mindig nem állt talpra az előző krízisből, és a politikai és ideológia ellentétek megakadályozták, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmussal bankokat és államokat segítsenek meg.
A Brexit második veszélye Soros szerint, hogy az EU jelenleg katonai fenyegetésekkel néz szembe, ellenségei felbátorodtak. Másrészt a távolabbi régióban olyan beláthatatlan konfliktusforrások vannak, amelyek a menekültválságot is súlyosbíthatják.
Merkelezett is
Angela Merkel kancellár a menekültügyben nagy morális vezetői készségről tett tanúbizonyságot, amikor szélesre tárta az ajtót a menekültek előtt. Ugyanakkor a lépése nem volt rendesen átgondolva, nem vette figyelembe, hogy ezzel vonzóbbá teszi az országot. Amikor azután a menekültáradat túllépte a hatóságok kapacitásait, a közhangulat ellenük fordult. Ekkor hozta létre szerencsétlen megállapodását Recep Erdogan elnökkel – mondta Soros.
Az Erdogan-Merkel megállapodás hibái Soros szerint először, hogy nem európai, hanem Merkel-féle megállapodás volt. Másodszor, súlyos forráshiánnyal küzdött. Harmadszor, nem volt önkéntes: kvótákat kényszerített a befogadó országokra; kötelező tartózkodási helyeket a menekültekre olyan országokban, ahol nem látták őket szívesen; másokat pedig erőszakkal vittek vissza Törökországba.
A görög karám
Negyedszer, Görögországot lényegében egy karámmá változtatta, megfelelő infrastruktúra nélkül. Azóta a helyzet csak rosszabbodott, a tagállamok még kevésbé működnek együtt, miközben a Földközi-tenger közepén éleződött a helyzet. Ilyen körülmények között Soros szerint égető szükség van közös európai menekültpolitikára, ami azonban nehéz feladat.
Ehhez feltétlenül megfelelő forrásokra van szükség, Soros György szerint legalább évi 30 milliárd euróra. Részben az EU-n belüli feladatokra, mint a hatékony határőrizeti és menekültügyi szervezetekre, emberhez méltó fogadási feltételek kialakítására, fair menekültügyi eljárások lefolytatására és az integrációs lehetőségek megteremtésére.
Repkednek a százmilliárdok
Részben pedig külső feladatokra kellene a pénz, mint a menekülteket befogadó országok segítésére, a munkahelyek létrehozásának támogatására a Közel-Keleten és Afrikában. Mindebben még nincsenek benne az egyes befogadó országok saját költségei, amelyek a menekültek fogadására és integrálására 2015 és 2020 között 200 milliárd euró feletti összeget fognak költeni. (Németország várható kiadásairól itt írtunk.)
Eközben a migrációs kérdésnek nem kéne úgy elferdítenie az EU kapcsolatait szomszédaival, mint ahogy az Törökország esetében történt. Soros szerint nem szabad egy sima „állítsátok meg a menekülteket, és adunk pénzt” üzletre redukálni a dolgot. Ehelyett mélyreható reformokat kéne indukálni az adott országokban, amikkel a migráció gyökereit lehetne kiiktatni – egy generáció alatt.
Előkerül egy ezermilliárd feletti tétel
Nemrég felmerült, hogy Afrikának a (Második Világháború utáni USA-európai) Marshall-segélyhez hasonló programot kéne kapnia. Soros szerint akkoriban az USA GDP-jének 1,4 százalékát fordították erre a célra, ez a mostani viszonyok között évente 271 milliárd euró lenne, négy éven keresztül.
A nem cselekvésnek azonban sokkal nagyobbak lehetnek a költségei a pénzember szerint, amint azt a Brexit vagy a Schengeni Megállapodás sérülésének gazdasági költségein keresztül láthatjuk. Mivel azonban az EU fennmaradása a tét, szerinte minden lehetséges erőforrást ennek szolgálatába kéne állítani.
Jól el is lehetne adósodni végre
Soros itt sokáig azzal foglalkozik, hogyan lehetne a megfelelő mennyiségű pénzt összeszedni, és arra jut, hogy inkább az EU költségvetését kéne megnövelni, nem évente kaparni össze a megfelelő tőkét. A történelmi mélységekben levő kamatszint miatt azt is járható út szerinte, ha a nagyon jó, AAA-s hitelminősítésű EU hitelt vesz fel.
Felsorolja azokat a meglevő, nem túl közismert intézményeket, amelyeket ehhez igénybe lehetne venni. (EFSM, BoP, MFA.) Az EFSM például Írországnak és Portugáliának nyújtott korábban hitelt, ezek visszafizetésével évről évre nő a hitelezési képessége.
Adókat kéne emelni
Soros György szerint ha jelentős összegek állnak rendelkezésre, akkor jobban lehet kezelni a legveszélyesebb problémákat, melyek a válság következtében felléptek. Ilyen a bevándorlóellenes hangulat, amely a Brexitet fűtötte és más országokat is mérgez, a szélsőséges politikai pártok támogatottságát, és azon Európába tartó menekültek reményvesztettségét, akik valamely közel-keleti befogadó országban tengődnek vagy a görögországi tranzitban akadtak el.
Az utolsó részben Soros azzal foglalkozik, hogy az EU-nak nagyobb költségvetésre volna szüksége, a befizetések csökkentése 2014-ben a GDP 1,23 százalékára súlyos hiba volt. Ekkora költségvetéssel az EU nem tud túlélni. A tavalyi ötlet egy páneurópai benzinár-adóról jó volt, az Európai Parlament újra át kéne gondolja. Új adót csak a tagok teljes egyetértésével lehetne bevezetni, de kilenc együttműködő ország részvételével már meg lehetne valósítani. Soros támogatja a tervezés alatt álló európai pénzügyi tranzakciós adót (FTT) is.
Lefaragni a kiadásokat, a miénket is
A kiadásokat is át kéne alakítani Soros György szerint, meg kéne kurtítani az eddig két legnagyobb tételt, a kohéziós alapot (32 százaléka a költségvetésnek) és az agráralapot (38 százalék), a 2021-ben induló ciklustól. A finanszírozásának átalakításával az EU sokkal erősebb lenne, és le tudná gyűrni a létezését fenyegető veszélyeket, mint a menekültválság. Ha egy kormány létezését fenyegeti valami, miért ne használná ki az összes rendelkezésére álló eszközt annak elhárítására? - kérdezi végül Soros.
(E két tétel, a kohéziós és az agráralap csökkentése mérsékelné a Magyarországnak, ezen belül az új, sokszor kormánypárt-közeli nagy földtulajdonosoknak jutó EU-s támogatásokat, alighanem emiatt kelt ki a magyar kormány egyik tagja megint Soros ellen.)
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
