Számos tanulmány jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány nemcsak az emberek fizikai egészségügyi állapotában okozhat problémát, hanem a mentális egészséget is rombolhatta. Noha általános képet még jó ideig vélhetőleg nem kapunk a történtekről, számos figyelmeztető adat van, amelyek azt jelzik, nagyon komoly problémák lehetnek. Ilyen a családon belüli erőszak növekedése, de az alkoholfogyasztás növekedése mögött is legalább részben vélhetőleg lelki problémák állhatnak.
A legfrissebb jövedéki statisztikákból kiolvasható változások pedig nem festenek túl pozitív képet, hiszen az adóköteles alkoholtermékek forgalma látványosan nőtt. Figyelemre méltó, hogy az első féléves forgalom nemcsak a tavalyi számot haladta meg, hanem az elmúlt öt év legmagasabb értékét produkálta. Ami már csak azért is rossz hír, mert ezt a mennyiséget valószínűleg szinte teljes mértékben a hazai lakosság fogyasztotta el, míg a pandémia előtt az ide érkező külföldi turisták is „kivették a részüket” az akkori mennyiségből. Így tehát a magyarok esetében az egy főre jutó fogyasztás szinte biztosan nagyobb mértékben nőtt, mint amit a statisztikai alapadatok tükröznek.
A statisztikákban a bor nem szerepel, hiszen annak adózása eltér a többi alkoholterméktől, de hasonló okok miatt a házilag főzött pálinka sincs benne. Érdekesség, hogy hiába lehet immár nagyobb mennyiséget otthon előállítani a hungarikumnak számító italból, a kedvezőbbé váló szabályok ellenére is növekedett a nagyobb főzdék által értékesített mennyiség. Pálinkából az első félévben a házilag főzött és zárjegyet nem látott termékeken túl 270 ezer hektoliterfok (hlf) mennyiségű termék fogyott. Utóbbi egy speciális mutatószám, 1 hlf mennyiségű párlatban 1liter 100 százalékos alkoholtartalomra átszámolt etil-alkohol van. Ha a 270 ezer hlf-et átszámoljuk 40 százalékos töménységű pálinkára, akkor az 675 ezer liternek felel meg.
A pálinkafogyasztás önmagában nem tűnik elképesztő mennyiségnek, ám ha az alkoholtermékek összesen kategóriát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az idei első félévben 6 millió hektoliterfoknak megfelelő mennyiségű (égetett) szesz csúszott le itthon az emberek torkán. Ami ugyancsak 40 százalékos töménységű ital esetén már 15 millió litert jelent.
A jövedéki adóköteles termékek közül a fenti mennyiséget tetézi 14,1 millió hlf mennyiségű sör. Ha literre akarjuk ezt átváltani, és 5 százalékos töménységű sörrel számolunk, akkor 282 millió litert kapunk. A sörfogyasztás egyébként a 2020-as értéket túlszárnyalja, ugyanakkor az azt megelőző két évtől elmarad. Érdemes azonban figyelembe venni azt, hogy a járványhelyzet miatt az első félévben a vendéglátóhelyeken komoly korlátozások voltak, ahogy - mint már említettük - az elmaradó külföldi turisták is biztosan benne vannak az eladott mennyiség csökkenésében.
Az érdekesség kedvéért összesítettük az adózott termékeket, még egyszer hangsúlyozva, hogy legálisan is kimarad ebből jelentős mennyiségű házi főzésű (főzetésű) pálinka, továbbá a magyarok által elfogyasztott bor. (Az illegálisan előállított, vagy az adózást elkerülő módon az országba hozott termékekről nem beszélve!) Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy az újszülöttektől az aggastyánokig az első hat hónapban mindenkire jut 1,5 liter tömény és közel 30 liter sör. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a KSH statisztikái szerint a hazai lakosság közel 30 százaléka absztinens, 46 százaléka pedig alkoholt ritkán fogyasztó, akkor a lakosság negyedét kitevő gyakrabban ivókra (mértékletes alkoholfogyasztó és nagyivó) jutó mennyiség már komolyabbnak mondható.
Július végén látják a pénzügyi eredményeket. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
