A japán diplomáciát és nagypolitikát teljesen váratlanul érte és zavarba hozta Trump egyoldalú játszmája az észak-koreai rezsimmel. Trump nyitása a phenjani rezsim felé erősen emlékeztet a szintén republikánus Richard Nixon elnök meglepő lépésére Kína irányába. Nixon 1971-ben titkos tárgyalásokra küldte nemzetbiztonsági tanácsadóját, Henry Kissingert Pekingbe, előkészítendő Nixon találkozóját Mao Ce-tung kínai pártfőtitkárral 1972 februárjában.
Tokiót kihagyták
Nixon nem tájékoztatta Tokiót előzetesen a pekingi útjáról. éppen úgy, ahogy Trump sem a jelenlegi japán kormányt, mielőtt márciusban bejelentette tervezett találkozóját Kim-mel. A szingapúri találkozó aztán végképp világossá tette, hogy Trumpot nem különösebben hatják meg regionális szövetségeseinek aggodalmai és érdekei. Az amerikai elnök úgy jelentette be az amerikai – dél-koreai közös hadgyakorlatok felfüggesztését, hogy erről nem konzultált sem Szöullal, sem Tokióval. Ráadásul valódi, igazolható kötelezettségvállalásokat sem kapott Phenjantól a leszerelésre.
A Japan Times „Több stílus, mint tartalom Szingapúrban” című szerkesztőségi vezércikke tükrözi a japán zavarodottságot. „Trump és Kim elkötelezettsége egy új kapcsolat kiépítésére, illetve Kim ígérete a denuklearizációra értékes, de maga a nyilatkozat nem mutat túl az előző megállapodásokon, bizonyos kérdésekben pedig még kevesebbet is mond. Nem említi például, hogy a denuklearizáció ellenőrizhető (verifiable) legyen, és a koreai háború lezárására sem tér ki.”
Mi több, a kétoldalú kereskedelemben is megmaradt a feszültség. Abe miniszterelnök április végi floridai találkozóján Trump világossá tette, hogy a kereskedelmi háborús fenyegetései nem csak Kína ellen irányulnak, hanem minden komoly kereskedelmi többletet felmutató ország, így Japán ellen is. Trump nem volt hajlandó kivételt adni Tokiónak az amerikai acél- és alumínium-vámok ügyében. Ehelyett kétoldalú kereskedelmi egyezmény megkötését szorgalmazta Japánnal, kikötve, hogy csak akkor hajlandó visszatérni a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetebe (TPP), ha komoly engedményeket kap Washington. A WSJ szerint egyébként az USA előkészítette a Kínával szembeni, több tízmilliárd dollárnyi terméket érintő vámemelési lépéseit, amelyek csak Trump aláírására várnak és akár már ma jöhet a bejelentés.
Még komolyabb fegyverkezés jöhet
Kína dél-kínai-tengeri egyoldalú lépései és a felvillantott amerikai csapatkivonás Dél-Koreából Japánt pozíciójának újragondolására készteti. Májusban a a kormányzó LDP párt a japán katonai kiadások megduplázására tette javaslatot. Holott már így is a szigetország rendelkezik a világ nyolcadik legnagyobb védelmi költségvetésével, folyamatosan emelkedve hat éve. Az idei 45.9 milliárd dolláros költségvetés a GDP 0.9 százalékának felel meg – ha ezt megdupláznák, akkor Washington és Peking után a harmadik legnagyobb katonai költségvetéssel bírna.
|
| Káncz Csaba |
Májusban egy LDP munkacsoport benyújtotta javaslatát a miniszterelnöknek, amely F-35B típusú, ötödik generációs amerikai vadászgépek beszerzését célozza többek között. Szintén a múlt hónapban egy elfogadott kormányzati terv (third „Basic Plan on Ocean Policy”) fokozott radar-, megfigyelési és katonai-tevékenységet céloz meg a vitatott szigetek környezetében: köztük a Kínával vitatott Szenkaku/Diaoyu szigetek és az Oroszországtól visszakövetelt Kuril szigetek térségében.
Múlt decemberben Tokió már bejelentette, hogy Amerikából és Norvégiából 500 – 1000 kilométer hatótávolságú cirkáló-rakétákat tervez vásárolni. A japán kormány egy úgy alakítana át legalább egy, Izumo osztályú helikopterszállítót, hogy azok a japán F-35-ök indítására és fogadására is alkalmasak legyenek. Az Izumo hajókat többcélú operatív anyahajónak szánják: használnák őket földrengések után, szállítmányokat kísérő konvojként, vagy tengeralattjárók elleni védekezésnél.
Káncz Csaba jegyzete.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
