Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogi bizottsága pénteken befejezte magyarországi látogatását, derül ki az EP közleményéből.
A küldöttség három napos látogatásának célja az volt, hogy felmérje,
hogyan érvényesül Magyarországon a sajtó és a tudományos élet szabadsága, milyen mértékben biztosított az igazságszolgálatás függetlensége és a kisebbségek jogai, és hogyan működik a szélesebb jogállami környezet.
A képviselők ezért megbeszélést folytattak a magyar igazságügy- és belügyminiszterrel, Budapest főpolgármesterével és a politikai ellenzék képviselőivel. A küldöttség civil szervezetek tagjaival, újságírókkal, az alapvető jogok biztosával, a tudományos élet képviselőivel, az oktatási rendszerben dolgozókkal és számos kulturális intézmény képviselőjével is találkozott.
A delegációt Gwendoline DELBOS-CORFIELD (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) vezette, tagjai pedig az alábbiak voltak: Bettina VOLLATH (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Ausztria), Jorge BUXADÉ VILLALBA (Európai Konzervatívok és Reformerek, Spanyolország), Nicolas BAY (Identitás és Demokrácia, Franciaország), DONÁTH Anna (Renew, Magyarország), Isabel WISELER-LIMA (Európai Néppárt, Portugália) és Malin BJÖRK (Baloldal, Svédország).
Nagyon zsúfolt, de eredményes volt az elmúlt három napunk. Több mint száz emberrel beszélgettünk és hallgattuk meg őket tapasztalataikról, amelyek segítenek majd árnyalt képet kialakítani arról, hogy mi történik Magyarországon a jogállamisággal és annak különböző megnyilvánulási formáival
- mondta Gwendoline Delbos-Corfield a látogatás végén.
Hozzátette:
Ezt a látogatást már évek óta tervezzük, azonban a járvány miatt eddig el kellett halasztanunk. Az ilyen látogatások alapvető alkotóelemei az Állampolgári jogi bizottságban végzett rendes munkánknak, amelynek része, hogy Európa-szerte támogatjuk a jogállamiságot és a demokráciát, minden tagállamban. Az Európai Parlament összes képviselőcsoportjának egy-egy tagját magába foglaló delegációnkkal Budapesten három sűrű napon át hallgattuk figyelmesen a szociális jogoktól kezdve az igazságszolgáltatás függetlenségén és a média szabadságán keresztül a kisebbségi jogokig számtalan témában elhangzott véleményeket.
Mint mondta, a beszélgetések során nem pusztán információt gyűjtöttek, hanem próbálták felmérni az uralkodó tendenciákat és beazonosítani, hogy milyen körülmények között működnek a különböző kormányzati és civil szervezetek.
Beszéltünk miniszterekkel, bírókkal, parlamenti képviselőkkel, ellenzéki politikusokkal, civil szervezetekkel, tudósokkal, kutatókkal és művészekkel. Most folytatjuk a munkát a megszerzett tudásunk alapján, és decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjesztünk majd be a Parlamentben.
- fűzte hozzá Gwendoline Delbos-Corfield.
Mint ismert, 2018 szeptemberében az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszély, hogy Magyarország megsérti az Unió alapértékeit. A képviselők szerint az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet. 2021 júliusában a plenáris ülés elfogadott egy új állásfoglalást, amely szerint a magyar LGBTIQ-törvény egyértelműen sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat, és elítélte az alapvető jogok és a demokrácia fokozatos lebontását Magyarországon.
Az Európai Bizottság a 2021-es jogállamisági jelentésében kiemelte, hogy a magyarországi helyzet romlik. A jelentésben többek között a médiapluralizmust fenyegető veszélyt és a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekre nehezedő nyomást emelték ki. A Bizottság a magyar jogalkotási folyamat átláthatóságát és minőségét sem találta kielégítőnek, áll az EP közleményében.
Részben a jogállamiság helyzetével függ össze, hogy Magyarország egyelőre nem férhet hozzá az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Laptársunk ezzel kapcsolatos cikkét itt olvashatják: "Az elvárások nem változtak” – miért tartja zárva Brüsszel a pénzcsapot?
