Az első két hónapban az államháztartás központi alrendszere 254,6 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium hétfőn délelőtt. Mivel január végén 90,4 milliárdos többlet maradt a kasszában, ez azt jelenti, hogy csak a második hónapban több mint 345 milliárdos deficit jött össze. Ennél rosszabb február utoljára 2014-ben volt, sőt ha a havi adatokat nézzük visszamenőlegesen, akkor is egészen 2018 márciusáig kell visszamenni, hogy a mostaninál nagyobb mínuszt találjunk.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 283,7 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 36,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 7,2 milliárd forintos hiányt értek el.
A tárca közleménye szerint 2020 első két hónapjában
- az általános forgalmi adóból az éves előirányzat 15 százaléka,
- a személyi jövedelemadóból az éves előirányzat 17,3 százaléka,
- míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból összesen az éves előirányzat 16,5 százaléka teljesült.
Idén február végéig 61,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, szemben az egy évvel korábbi 281,4 milliárd forinttal. A 2020. évi február végi uniós kiadások ugyanakkor megközelítették az 569,4 milliárd forintot, míg tavaly ilyenkor ez 200,2 milliárd forintot tett ki. Főképp ez okozta a két év azonos időszakának eltérő alakulását. Egy évvel ezelőtt ugyanis csupán 177 milliárdos volt a központi alrendszer deficitje az első két hónap végén.
Az első két hónapban az államháztartás kiadási oldalát terhelő tételek között szerepelnek a közúthálózat fenntartására és működtetésére (31,5 milliárd forint), a Modern Városok Programra (28,3 milliárd forint), a közúthálózat felújítására (13,2 milliárd forint) és a beruházás-ösztönzésre (8,7 milliárd forint), valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására (9,4 milliárd forint) fordított összegek.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
