Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.
Mire elég 120 milliárd euró?
|
A magyar gyorsnaszád nem vár utasokraOrbán Viktor miniszterelnök még az értekezlet előtt nyilatkozva azt mondta: Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Saját növekedési programjának elindításával Magyarország nem várhat az európai uniós döntésekre, "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell e program beindításával. |
Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.
Az esti sajtótájékoztatón Van Rompuy megerősítette, hogy a csúcstalálkozó hátralévő részében az euróövezeti stabilitást rövid és hosszú távon szolgáló lehetőségekről tárgyalnak. Jelezte, hogy egyes tagállamok szeretnék összekötni a két témát, de közös döntés erről egyelőre nincs.
Az olaszok és a spanyolok már nem érnek rá hosszú távon gondolkodni
Uniós források szerint utóbbi megjegyzésével egyebek között arra is utalt, hogy legalább két tagállam (Olaszország és Spanyolország) először csak feltételesen hagyta jóvá a növekedési döntéseket. Végül az euróövezeti országok vezetőinek sikerült megnyugtatniuk Spanyolországot és Olaszországot, így Madrid és Róma is rábólintott a 120 milliárd eurós növekedési paktumra
Korábbi jelzések szerint elsősorban Mario Monti olasz miniszterelnök kardoskodik amellett, hogy már ezen a találkozón olyan elhatározások szülessenek, amelyek elegendő jelzést adnak a nemzetközi pénzügyi piacoknak az euróövezeti stabilitás javulásáról.
|
| Mario Monti és Angela Merkel (fotó: Európai Tanács) |
A csúcstalálkozó alatt az eurózóna országainak szakértői olyan konkrét intézkedéseken is dolgoztak, amelyek révén gyorsan elérhető, hogy Olaszország és Spanyolország számára a jelenleginél olcsóbbá váljék a kölcsönfelvétel a nemzetközi piacokon.
| Róma Madrid támogatásával olyan engedményeket szeretett volna kicsikarni valutaövezeti partnereitől, elsősorban Németországtól, amelyek révén rövid távon csökkenthetné tartósan magassá vált hitelfelvételi költségeit. A bökkenő csak az, hogy az olaszok által preferált megoldások többsége, ha nem mindegyike, ilyen vagy olyan okból az előzőleg lefektetett szabályokba ütközhet - írja a Bruxinfo. Jól értesült források szerint az olaszok a csütörtök délután kezdődött csúcson és még péntek hajnalban is három irányban tapogatóztak. Az első az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elsődleges piacokon való állampapír-vásárlásának lehetősége akkor, ha a német és az olasz kötvények közötti hozamfelár átlép egy bizonyos szintet. Ennél kisebb hordereje lenne annak, mégis segítséget jelentene, ha az ESM-től „megvonnák” szenior hitelezői státuszát, ahogy az az előd, az EFSF esetében is fennáll, és ezzel is ösztönöznék a magánbefektetőket arra, hogy olasz államkötvényeket vásároljanak. A harmadik megoldás az lehetne, ha az ESM banki jogosítványokat kapna és így más valutaövezeti bankokhoz hasonlóan az Európai Központi Banktól vehetne fel olcsó, 1 százalékos kamatozású likviditási hitelt, amiből aztán államkötvényeket vásárolhat - írja a Bruxinfo. |
Mégis érkezhet pénz a bankokhoz közvetlenül a mentőalapokból
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a pénteken hajnalban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy az euróövezeti országok jóváhagytak egy olyan mechanizmust, ami lehetővé teszi az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.
| Az uniós vezetők találkozója pénteken is folytatódik, sőt a 27 tagország vezetőjének megbeszélését egy euróövezeti külön-csúcstalálkozó is követi. |
Az euróövezeti országok kisegítésére 2010. májusban alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és a július elsején induló új, állandónak szánt euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) legalább egy évig párhuzamosan működik majd.
A 2014 első feléig teljesen feltöltendő Európai Stabilitási Mechanizmus 500 milliárd eurós keretéhez átmenetileg - az alap feltöltéséig - hozzászámítják az ideiglenes euróövezeti mentőalap 440 milliárd eurós keretéből az eddig még hitelként ki nem helyezett, rendelkezésre álló több mint 200 milliárd eurót, továbbá a második görög mentőprogramra szánt 102 milliárd eurót, amely az Európai Bizottság garanciakeretéből és az euróövezeti országok kétoldalú kölcsöneiből származik.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
