Az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő tavaly már a 16 ezer eurót is elérte az elmúlt évek dinamikus növekedése után. A bolti kiskereskedelem 2015-ben – Ciprus, Finnország és Görögország kivételével – valamennyi európai országban kiugróan nőtt. A magyarhoz hasonló 5 százalék körüli bővülés volt még megfigyelhető Romániában és Észtországban.
A németországi GfK Geomarketing idei becslése szerint, míg további 1,1 százalékos növekedés várható Európa legtöbb országában, addig Magyarországon és a környező országokban ennél jelentősebb erősödés valószínűsíthető.
Ha van miből, persze, hogy többet vásárolunk
A hazai kiskereskedelemre egyidejűleg hatnak pozitív és negatív hajtóerők. A pozitív hatások közül kiemelkedő fontossággal bír a tény, hogy a lakosságnál megjelenő bérek növekednek, és ezeket kiegészítik a már látható nagyságrendű külföldről hazautalt pénzek is. Emellett az alacsony infláció is pozitív hatással van a forgalomra, amelyet a már csökkentett, illetve a várhatóan csökkenő áfa is támogat.
Ezek együtt árcsökkenést eredményeznek, ami szintén a vásárlásokat hajtja. A devizakitettség csökkenése szintén a pozitív erők között szerepel a kereskedelmi szakértők szerint, valamint az online kasszák fehérítő hatása is pozitív szaldójú.
Még csak most jön az igazi növekedés
A vasárnapi boltzár eredményeképpen a kiskereskedelem várt visszaesése nem következett be, az újranyitás hatására valódi növekedést várnak az iparág szereplői. A vasárnapi zárvatartás elmúlt egy évének forgalomkiesését nem lehet számszerűsíteni, hiszen az a normál bővülésen túli potenciál kiesését jelentette.
Vissza kéne tartani a kivándorló munkaerőt
A munkaerőhiány a negatív oldalon visszahúzó erejű, és az iparágnak egyben a legfeszítőbb problémája. Emellett fel kell készülni arra, hogy a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül, mert ehhez lényeges bérnövekedés lenne szükséges.
Szintén a negatív oldalon szerepel a lakossági költések és a megtakarítások nem megfelelő megoszlása, azok egyensúlytalansága. A kereskedelmet befolyásoló szabályozói környezet kemény feltételei és kiszámíthatatlansága mindenképpen visszafogja az iparág fejlődését.
Ha a makrogazdasági alapok támogatják a háztartások költési hajlandóságának növekedését, akkor várhatóan erősebb kereskedelmi növekedés prognosztizálható.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
