A Barclays felmérése szerint a gazdagok vagyonuk mintegy 10 százalékát ékszerekbe, műalkotásokba, régiségekbe, gyűjthető borokba és autókba fektetik (természetesen a hagyományos pénzügyi értékpapír-befektetések mellett), miközben a használt LEGO piaca évente 11 százalékkal emelkedik, ami gyorsabb és jobb megtérülési rátát jelent, mint az arany, a részvények, a kötvények, a bélyegek és a bor – írja a Guardian.
Az oroszországi Higher School of Economics kutatói szerint ugyan meghökkentő,
de jövedelmezőbb nyereség érhető el, ha az átlagnál szokatlanabb árukba fektet valaki, amelyek vásárlása akár komolytalannak is tűnhet. Ilyenek például a LEGO-készletek, a Barbie-babák, szuperhős minifigurák vagy autó- és vasútmodellek.
„Megszoktuk, hogy az emberek befektetésként ékszereket, régiségeket vagy műalkotásokat vásárolnak. Vannak azonban más lehetőségek is, például a gyűjthető játékok. A LEGO másodlagos piacán több tízezer üzletet kötöttek már. Ez egy hatalmas piac, amelyet a hagyományos befektetők nem ismernek jól” - mondja Viktoria Dobrinszkaja, a HSE Közgazdaságtudományi Karának docense.
A Lego drágulásának okai
Hogy miért éri meg LEGO-ba fektetni? Mert a legendás kocka-készletek gyors drágulásának több oka is lehet. Először is, korlátozott mennyiségben gyártják őket, különösen az ikonikus filmeknek, könyveknek vagy történelmi eseményeknek szentelt különleges gyűjteményeket.
Másodszor, a készletek kivonása után nem túl nagy a másodlagos piacon kapható készletek száma: sok tulajdonos nem lát bennük értéket (és elveszíti vagy kidobja az alkatrészeket), míg mások éppen ellenkezőleg, értékelik és ragaszkodnak hozzájuk.
Harmadszor, a LEGO készleteket több évtizede gyártják, és sok felnőtt rajongójuk van. Joggal feltételezhető, hogy minél több idő telik el a készlet gyártása óta, annál inkább értékelik klasszikus mintaként vagy nosztalgikus tárgyként.
De mivel eddig nem volt erre hivatalos bizonyíték, a Guardian által említett tanulmány épp ezt vizsgálta. 2322 darab 1987-2015 közötti Lego-készlet árát figyelték, s az olyan tényezők, mint a korlátozott gyártási sorozatok, a gyűjtők speciális kiadásai és a használtcikk-piac szűkössége, valóban jelentősen megemelték ezek árait az évek során. A vizsgálat kizárólag új, bontatlan készletek értékesítésére fókuszált.
Azt is megállapították, hogy a másodlagos piaci árak általában két-három évvel azután kezdenek el növekedni, hogy egy készletet visszavonnak, de a hozamok jelentős eltéréseket mutatnak, ami évente mínusz 50 százalék és plusz 600 százalék között is mozoghat. A kis és nagyon nagy készletek ára gyorsabban nő, mint a közepes méretűeké, valószínűleg azért, mert a kis készletek gyakran tartalmaznak egyedi alkatrészeket vagy figurákat, míg a nagyokat kis mennyiségben gyártják, és vonzóbbak a felnőttek számára.
A híres épületeknek, népszerű filmeknek vagy szezonális ünnepeknek szentelt tematikus készletek árai növekednek általában a legjobban a használt termékek piacán. A legdrágább készletek közé tartozik a Millenniumi Sólyom, a Halálcsillag II. és a Csillagok Csillagpusztítója, valamint a Tádzs Mahal.
„A 20-30 évvel ezelőtt gyártott készletek nosztalgikus érzéssel töltik el a Lego-rajongókat, még ha az árak az égben is vannak” – mondja Dobrinszkaja.
A docens szerint annak ellenére, hogy a Lego-készletek a másodlagos piacon általában véve nagyon jól jövedelmeznek, nem minden készlet egyformán sikeres. Az embernek igazi Lego-rajongónak kell lennie ahhoz, hogy tisztában legyen a piaci folyamatokkal és meglássa a befektetési lehetőségeket egy adott készletben.
A múlt hónapban a Lego, a világ legnagyobb játékgyártója 20 000 alkalmazottjának három plusznapi szabadságot és különleges bónuszokat ítélt oda, miután a bevételek és a profitok ugrásszerű évét tudhatja maga mögött, mivel eladásai hihetetlenül megugrottak a koronavírus-járvány miatti zárlatok alatt.
Egyébként a nyíregyházi székhelyű Lego Manufacturing Kft., amely nem a használt, hanem az új kockák piacán érdekelt, az elmúlt évben szintén jól járt a pandémiával. Míg 2019-ben 37,5 milliárd forint nettó árbevételt termelt, addig 2020-ban már közel 47 milliárd forintot. Nyereségére ugyanez igaz, a járványt megelőző évben 1 milliárd forint, míg a tavalyi évben 1,4 milliárd maradt a cég zsebében tisztán.
Újfajta design-kreálmányok LEGO-ból
Magyarországon a MocHub új legókockák másodlagos kereskedésével foglalkozik. A moc, vagyis a ’my own creation’ kifejezés a saját tervezésű Lego-építmények óriási piacára utal. Honlapjukon rengeteg gyönyörű design-kreálmányra akadhatunk, amit vagy maga a cég, vagy ötletes „builderek” készítenek el.
A MocHub tehát nem a LEGO-készletekben gyárilag összeállított kreációkhoz válogatja össze a szükséges építőelemeket, hanem mi is bármikor rendelhetünk tőlük a saját ötletünk alapján összeállított készletet. A cég megveszi az egyes elemeket, majd azt némi haszonnal, megfelelő szortírozás után értékesíti. Saját bevallásuk szerint a MOC-ok szállítása meglehetősen fáradságos feladat, amely számtalan logisztikai problémát vállal fel. A vállalkozás 70/30 részesedést számol az elkészült MOC eladására – ez azt jelenti, hogy az alapköltség feletti bevétel 70 százaléka a jogdíj. További bónuszként minden regisztrált MOC-alkotónak 10 százalék kedvezményt biztosítanak a tőlük rendelt LEGO-kockákra és -alkatrészekre. A cég ugyan az Opten szerint egy időre végelszámolás alá került, de a régi-új tulajdonosnak sikerült talpon maradnia.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
