A szerdai napon zajlott kormányülésen született legfontosabb döntésekről számoltak be a jelenlevő miniszterek.
A kormány elemezte a magyar gazdasággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, így például az inflációt is. A kormány fel kiván lépni az infláció ellen az MNB-vel karöltve. Fenntartják az árstopokat és a kamatstopot. Ezen túl a következő intézkedéseket hozzák:
- kiterjesztik a kamatstopot a kkv-kra
- a Széchényi Kártyaprogramot meghosszabbítják
- gyármentő programot indítanak.
A szankciós infláció ellen küzdünk, de úgy, hogy közben fontos, hogy elkerüljük a recessziót - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Ennek érdekében fenn kell tartani a kkv-k működését, hangsúlyozta a miniszter, aminek része a hitelpiac működésének fenntartása. Emiatt a kkv-k részére kamatstopot hirdetnek a változó kamatozású hitelekre. A kamatstop referenciaidőpontja június 28-a, amikor 7,77 százalék volt a 3 hónapos bankközi kamatláb, ma ez a kamatláb 17,69 százalék. A kamatstopot november 15-től vezetik be, de akinek már átárazódott a hitele, annak is segítenek. 2023 július 1-ig lesz érvényben az intézkedés.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy 2000 milliárd értékű jelenleg a változó kamatozású hitelállomány a kkv-knél. Nem kell külön kérni, hanem automatikusan jár majd. A fix kamatozású hiteleket ez nem érinti, ott továbbra is kedvező kamatozású hitelek vannak.
A miniszter azt is jelezte, hogy a bankrendszer fogja a kamatstop terhét viselni. A 2023 június végéig meghatározott időszakig 80 milliárd forint terhet fog a bankrendszernek jelenteni. Nagy Márton szerint az elmúlt hónapokban megugró kamatláb a bankoknak extraprofitot fog okozni, hiszen a korábban bejelentett extraprofit adó idején jóval alacsonyabb volt a kamatszint. Így a miniszter szerint ez a teher elviselhető lesz a bankok számára.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
