Pénteken szavaznak arról az uniós tagállamok, hogy támogatják-e az Európai Bizottság előterjesztését a kínai elektromos autókra kivetendő „büntetővámokról”, és egy utolsó pillanatos fordulat borzolja a kedélyeket a szavazás előtt.
A magyar kormány, Szijjártó Péter vezetésével egyértelműen és hangosan elítélte a tervet, és jó előre be is jelentette, hogy ellene fog szavazni – részben nyilván azért, mert ez a Magyarországon működő vagy ide települni szándékozó kínai cégeket is hátrányosan érinti.
Németország azonban júliusban, egy előzetes, nem kötelező érvényű szavazáson még a támogatta a javaslatot, azóta azonban a német ipar – köztük éppen a túlságosan olcsó kínai versenytől megvédeni tervezett autógyártók – képviselői erős nyomást gyakoroltak Olaf Scholzra, hogy faroljon ki a javaslat mögül. A kancellár helyzetét nehezítette, hogy koalíciós partnerei viszont, a német zöldpárt teljes mellszélességgel kiállt a javaslat mellett, és ezt várja el a kormányfőtől is.
Csütörtök esti hírek szerint úgy tűnik, Scholz nagy nehezen döntésre jutott, és nemmel fog szavazni, tehát a vámok kivetése ellen. A döntés hátterében leginkább az lehet, hogy a német ipar súlyos károkat szenvedhet el, ha Kína válaszul hasonló intézkedéseket hoz európai termékek, például éppen az autókkal – köztük a német autógyártók típusaival – kapcsolatban.
A német pálfordulásnak nem biztos, hogy lesz közvetlen jelentősége, mivel Franciaország, Olaszország, Görögország és Lengyelország továbbra is kitart a javaslat mellett, így összejöhet a szükséges többség az elfogadáshoz.
A téma azonban nincs lezárva, a háttérben ugyanis továbbra is alkudozik az unió és Kína, a német nem pedig fontos jelzés lehet mind Peking, mind Brüsszel számára, hogy van tér és akarat valamilyen kompromisszumos megoldásra.
A német lépés azonban sokaknál verheti ki a biztosítékot, a német zöldek egyik képvselője például a „végzetes” és a „megvetendő” jelzőket használta Scholz döntsére, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök sem fog repesni, hogy az új Bizottság első nagy jelentőségű döntésével összefüggésben ellene fordult a német kormány.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
