Az orvosi és fiziológiai elismerést ma, a kémiait szerdán adják át. Karikó Katalin az mRNS-sel kapcsolatos kutatásait molekuláris biológus, biokémikus minőségében végezte, de mivel találmányát, a módosított mRNS-t használó vakcinát az orvostudományban sikerült gyakorlati módon - ami a díj odaítélésének tán legfontosabb feltétele - hasznosítani, esedékes, a kutatásokban résztvevő amerikai Drew Weissmannal együtt az orvosi Nobel-díj elnyerésére is - írja a Népszava. 

A bizottság általában évekig, nem ritkán évtizedekig is mérlegeli a legalkalmasabb díjazott személyét. Most Karikó Katalinnal kapcsolatos várakozásokat erősíti, hogy az mRNS-alapú Pfizer/BioNTech-vakcina eredményesen vethető be a Covid-19-járvány ellen, amivel már eddig is milliókat sikerült megmenteni a betegségtől, annak súlyos következményeitől, esetleg a haláltól, miközben folynak kutatások más területeken is mRNS-alapú gyógymódok kidolgozására.

A jelek jók: Karikó és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díja, és azóta sem áll meg a díjeső, ami persze egy potenciálisan Nobel-díj várományos felfedezés esetében nem meglepő. Az említett két díjat azonban a tudományos körökben - főleg az orvosi területen - úgy tekintik, mint a Nobel-díj közvetlen előzményét. Emellett Karikóék elnyerték a Breaktruogh Prize-t (Áttörés-díjat) is, amit sokan a tudomány Oscar-díjának tekintenek: többek között Stephen Hawking is kiérdemelte. Jelentős a Lasker-díj is, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek.

Érdekes, hogy korábban a világ tudósai nem tekintették jelentősnek a felfedezést, Karikó nem kapott a kutatásokhoz pénzt. Valójában érthetetlen, miért nem kapták meg az mRNS-kutatások azt a figyelmet, amit megérdemeltek volna, nem csak Pennsylvaniában, máshol sem: a világ tudományos közvéleménye mintha félrenézett volna. 2005 augusztusában jelent meg Karikóék első tanulmánya arról, hogy lehet úgy felhasználni az mRNS-t fehérjék előállítására sejtjeinkben, hogy közben ne váltson ki a szervezetre káros immunhatást.

Azóta kiderült, hogy az mRNS-módszerrel azonban más betegségek is gyógyíthatók, Weisssman, aki jelenleg is a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Fakultásán kutat, a herpesz, a HIV és az influneza ellen keresi az ellenszereket. Karikó sem állt meg a Covidnál, olyan betegségekre fejleszt kezelési módokat, mint a rák és az autoimmun-betegségek, köztük a szklerózis multiplex. 

A bizakodás közben pillantsunk rá az eddigi magyar Nobel-díjasok névsorára:

• Lénárd Fülöp Fizika - 1905
• Bárány Róbert Orvosi - 1914
• Zsigmondy Richárd Kémia - 1925
• Szent-Györgyi Albert Orvosi - 1937
• Hevesy György Kémia - 1943
• Békésy György Orvosi - 1961
• Wigner Jenő Fizika - 1963
• Gábor Dénes Fizika - 1971
• Wiesel, Elie Béke - 1986
• Polanyi János Kémia - 1986
• Oláh György Kémia - 1994
• Harsányi János Közgazdaság - 1994

FRISSÍTÉS: Bár a hétfő délelőtti hírek szerint az orvosi Nobel-díjat nem Karikó Katalin magyar tudós, biokémikus, kutatóbiológus kapta meg, szerdán a Kémiai Nobel-díjra még továbbra is igen esélyes. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian amerikai tudósok kapták neurológiai, a bőr hőmérsékletérzetével kapcsolatos kutatásaikért.