5p

Az orosz külügyminiszter-helyettes burkoltan arra utalt, hogy ha a NATO továbbra sem veszi figyelembe Moszkva aggályait, abból előbb-utóbb háború lesz. 

Oroszország kénytelen lesz viszontfenyegetéseket alkalmazni, ha az Egyesült Államok és a NATO elutasítja biztonsági javaslatait, figyelmeztetett Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes.

Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket

- mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva az MTI szerint.

Grusko hangsúlyozta: az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el.

Orosz probléma: a NATO keleti bővítése

Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euro-atlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd.

Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország-NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy

a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll.

Brit Typhoon vadászgép kísér egy orosz Tu-160-as stratégiai bombázót az Északi-tenger felett (Illusztráció. Fotó: airlive.net)
Brit Typhoon vadászgép kísér egy orosz Tu-160-as stratégiai bombázót az Északi-tenger felett (Illusztráció. Fotó: airlive.net)

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.

Grusko meglátása szerint

a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a "nyitott ajtók" elve éppen hogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egy hüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson

- idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése.

Kifogásolta, hogy a NATO annakidején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda,

és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik. (...) Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk

, jelentette ki a helyettes tárcavezető.

Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy

most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban,

amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem "egyszerűen le kell ülni és beszélni".

Kiléptek a Nyitott égboltból

Egyébiránt Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt-szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette.

Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást,

miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Majdnem 100 tonna aranyat őriznek Dél-Pesten
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:06
Megvan a nemzet aranytartaléka, a 94,7 tonnát biztonsággal őrzi Dél-Pesten a Magyar Nemzeti Bank – tudatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke pénteken.
Makro / Külgazdaság Megint a Távol-Keleten kalapozik a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 18:01
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a júliusban módosított finanszírozási terve alapján mandátumot adott egy kínai renminbiben denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott devizakötvény („pandakötvény”) kibocsátásának megszervezésére Magyarország részére – olvasható az ÁKK honlapján pénteken közzétett tájékoztatásban.
Makro / Külgazdaság Kiderült: egyáltalán nem kuriózum a magyar építőipar magára találása
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:56
Az euróövezetben is nőtt az ágazat termelése májusban.
Makro / Külgazdaság Ez se gyakori: azonos irányba mozgunk a románokkal
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 11:38
Nemcsak a magyar építőipari termelés nőtt májusban, hanem keleti szomszédainké is.
Makro / Külgazdaság Porszem került a svájciak precíz gépezetébe
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 11:11
Óraexportjuk 5,6 százalékkal csökkent júniusban.
Makro / Külgazdaság Kíváncsi, hogy olcsóbban vagy drágábban tankolhat hétvégén?
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:56
Ha a nagykereskedőkön múlik, akkor ugyanannyiért, mint pénteken.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor megmagyarázta, miért dadogott Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 19:29
A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, mikor lesz látható a repülőrajt.
Makro / Külgazdaság Micsoda hét: újabb árcsökkenés jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 13:27
A héten már másodjára megy lejjebb az egyik üzemanyagfajta ára. 
Makro / Külgazdaság Minden oka megvan, hogy jókedve legyen a Morgan Stanley-nek
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 18:03
A Morgan Stanley, az egyik legnagyobb amerikai bank a vártnál nagyobb második negyedéves nyereségről és bevételről számolt be szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG