- A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi "terrortól" - jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóivője egy pénteki tévéműsorban.
„Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt" - fejtette ki a szóvivő az MTI szerint.
Ihnat csütörtökön ugyancsak az ukrán tévécsatornák által sugárzott tévéműsorban arra mutatott rá, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F-16-os vadászgépek.
- Szlovákia pénteken hozta nyilvánosságra döntését, hogy 13 darab szovjet gyártmányú MiG 29-es vadászgépet, illetve egy légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Egy nappal korábban pedig Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be, hogy a következő napokban négy MiG-29-est ad a háború sújtotta keleti szomszédjának.
A lengyel légierő egyik MiG-29-ese 2013-ban. Fotó: Wikimedia - A tervek szerint egy órával csökkentik a napi kijárási tilalom időszakát március 26-tól Kijevben és Kijev megyében - jelenttette be pénteken Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Jelenleg a kijárási tilalom az ukrán fővárosban 23 órától hajnali öt óráig tart. Március 26-tól viszont csak éjféltől fog kezdődni, és változatlanul hajnali ötig tart majd. A kijárási tilalom időtartamának módosítására vonatkozó eljárás még folyamatban van. Klicsko a tervezett csökkentést a fővárosban élők ez irányú igényével indokolta.
- A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen - jelentette be a hágai székhelyű bíróság pénteken. A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
- A hírre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a letartóztatásokat elrendelő határozatot.
- Pavlo Klimkin szerint Ukrajnában egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik. Ukrajna 2014 és 2019 közötti külügyminisztere a Válasz Online-nak adott interjúban azt mondta: ez a hozzáállás háború idején különösen fájdalmas, az ukrán médiában pedig futótűzként terjed. „Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk” – fogalmazott.
- A Reuters beszámolója szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kitüntetést adományozott azoknak az orosz pilótáknak, akik részt vettek az amerikai MQ-9 Reaper drón lezuhanásával végződő incidensben. A pilóták kitüntetése azt jelzi, hogy Oroszország erőteljesebben fel kíván lépni a haderejét veszélyeztető amerikai felderítőgépekkel szemben.
- A Fidesz-frakció döntött Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról. Az erről szóló parlamenti szavazást március 27-ére előrehozzák, azon egységesen igennel fognak voksolni. Svédország ügyében a képviselőcsoport később dönt" - írta délutáni Facebook-posztjában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
- Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához. Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
Kevesli a MiG-29-eseket Ukrajna, baljós jelzést küldött hazánknak a volt ukrán külügyminiszter
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 359,35 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel, 150 022,25 ponton zárt csütörtökön. 
