<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az Egyesült Államok a napokban újabb katonai támogatást ígért Ukrajnának a tavaszi ellenoffenzívához, és erre kérte a szövetséges országokat is – a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az ellentámadás április második felében vagy májusban indulhat. A háttérben ugyanakkor törésvonalak is megjelentek a két ország kapcsolatában: Washington támogatásának is megvannak a határai, a háborús céloknak pedig reálisnak kell lenniük.

Az Egyesült Államok a felszínen továbbra is teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, a kelet-ukrajnai Bahmutért folyó véres harcokat látva pedig további katonai támogatást ígér az Oroszország elleni háborújához, és erre kéri szövetségeseit is.

Fogytán a muníció

„Kritikus időszakban vagyunk Ukrajna szabadságharcában. És most mindannyiunknak demonstrálnunk kell a folyamatos elszántságunkat és egységünket. (…) Teljes harci képességekkel kell ellátnunk Ukrajnát az előtte álló harcra. (…) Biztos vagyok abban, hogy továbbra is fokozni fogjuk a támogatást és így fedezzük Ukrajna igényeit idén tavasszal és jóval azon túl is” – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter szerdán, a több mint 50 országot tömörítő Ukrajna Védelmi Kontakt Csoport védelmi minisztereinek sorrendben tizedik, virtuális találkozóján.

Lloyd Austin „gyors és teljes” katonai támogatást ígért az ukrán hadseregnek a tavaszi ellentámadásra, és jelezte, hogy támogatásukat hosszútávon is szeretnék fenntartani.

Kitért arra, hogy a hónap elején bejelentett újabb 400 millió dollár értékű támogatás többek között további HIMARS-rakétaszállítmányokat, tüzérségi lövedékeket és páncélozott járműveket tartalmaz. Mindezen felül kilenc ország összesen több mint 150 Leopard-tankot ígért az ukrán hadseregnek, és egyre több ország ajánlott és ajánl fel különböző légvédelmi eszközöket is – az Egyesült Államok mellett megemlítette Olaszországot, Franciaországot, Németországot, Hollandiát, Kanadát és Németországot.

Meg kell találnunk a módját annak is, hogy újabb lőszerszállítmányokkal és légvédelmi rendszerekkel segítsük Ukrajnát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „innovatív megoldásokat” kell találniuk a „gyártási problémákra.”

Az amerikai védelmi miniszter arra utalt, hogy a harcok intenzitása az elmúlt hónapokban olyan magas szintet ért el (főleg a hónapok óta ostromolt kelet-ukrajnai kisvárosnál, Bahmutnál), hogy a nyugati hadiipar már nem képes teljes egészében fedezni az igényeket – mint ahogy az orosz hadigépezet sem. Ezt jelzi, hogy a közelmúltban az ukrán és az orosz katonák is lőszer- és lövedékhiányról panaszkodtak.

Szétlőtt épületek a kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. február 18-án. Fotó: EPA/MARIA SENOVILLA
Szétlőtt épületek a kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. február 18-án. Fotó: EPA/MARIA SENOVILLA

Amelyik fél jobban tudja pótolni a hiányt a következő hónapokban, az előnybe fog kerülni a csatatéren, figyelmeztetnek katonai elemzők.

Ennek megfelelően Oroszország is egyre inkább háborúra állítja át gazdaságát: Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban olyan reformokat jelentett be, amelyek még több szakembert vonzhatnak a hadiipari cégekhez – például állami forrásokból emelhetik a fizetésüket és segíthetik a lakhatásukat.

Óriási veszteségek

A fegyvergyártás csúcsra pörgetése és a szállítmányok növelése mindkét oldalon egyben azt is előrevetíti, hogy a vérontás növekedni fog.

Bahmutnál mind az ukrán, mind az orosz haderő már eddig is súlyos veszteségeket szenvedett el.

Az áldozatok pontos számáról nincsenek megbízható adatok, ugyanakkor a New York Times szerint az ukrán egészségügyi szervek alig bírják a sebesült katonák ellátását. 

A fegyverszállítások mellett a Nyugat egyéb módon is támogatja az ukrán hadsereget: az amerikai lap információi szerint például több ezer ukrán katonát képeznek ki jelenleg külföldön „NATO-stílusú” hadviselésre és a nyugati haditechnika használatára. Ők a következő hónapokban kapcsolódhatnak be a harcokba.

Ami a várható tavaszi katonai fejleményeket illeti,

„Bahmutot valószínűleg be fogják venni az oroszok a következő napokban vagy hetekben, de szükségszerűen ki fog fáradni a támadás. Közben beérik az ukrán erők kiképzése, és – ahogy az időjárás engedi – április második felében, májusban megindulhat az ukrán ellentámadás”, mondta nemrég lapunknak Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Hozzátette: jelenleg mindegyik fél katonailag próbál eredményeket elérni, ha pedig a potenciális haderőt nézzük, akkor még évekig tudnak akadálytalanul mozgósítani.

Szerinte a legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe. Emiatt a tűzszünetnek jelenleg nincs realitása, s a háború – változó intenzitással – még évekig elhúzódhat, véli a szakértő.

Repedések a szövetségen

Sok múlik persze azon is, hogy mennyire marad valóban tartós és egységes a Nyugat támogatása. A felszínen – ahogy azt az amerikai védelmi miniszter is jelezte – továbbra is töretlen a támogatás, a felszín alatt azonban „apró repedések” jelentek meg, az egység pedig „lassan széthasad”, írta nemrég a Politico tisztségviselőkkel, jogalkotókkal és szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján.

Az általában jól értesült portál három feszültségforrást azonosított: az Északi Áramlat gázvezetékpár felrobbantását, a stratégiailag nem jelentős Bahmut mindenáron való megvédését és a háborús célokkal kapcsolatos nézeteltéréseket.

Az anno orosz és nyugat-európai együttműködésben megépült, Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő gázvezetékpárt tavaly szeptemberben robbantották fel ismeretlenek. Bár az ügyben indított vizsgálatok eddig hivatalosan még nem vezettek eredményre, több tényfeltáró cikk is arra a következtetésre jutott, hogy ukránbarát vagy Ukrajnához köthető csoport követhette el a támadást.

Az ukrán hatalom érintettsége nem bizonyított, az ukrán kormány pedig azt hangoztatta, hogy semmi köze a szabotázshoz. Szakértők szerint ugyanakkor egy ilyen szintű akciót feltehetően csak állami szereplő volt képes megtervezni és végrehajtani.

A Biden-adminisztráció mindenesetre jelezte Kijevnek, hogy bizonyos erőszakcselekményeket Ukrajna határain kívül nem fog tolerálni.

Ugyanezt tette egyébként tavaly azt követően, hogy Moszkva közelében egy pokolgépes merényletben életet vesztette Daria Dugina, Alekszandr Dugin ismert orosz nacionalista politikus lánya. Az amerikai hírszerzések szerint a merényletet az ukrán kormány „elemei” engedélyezhették.

Ami a második feszültséggócot, Bahmutot illeti, az orosz haderő kilenc hónapja ostromolja a várost, az ukrán hadsereg azonban – dacolva az óriási áldozatokkal – nem hajlandó feladni azt. A mára romhalmazzá vált kisvárosért annak ellenére óriási csata folyik, hogy annak elfoglalása vagy megtartása kis jelentőségű a háború kimenetele szempontjából.

Washington attól tart, hogy Ukrajna olyan sok katonát és fegyvert áldoz a település megtartására, hogy nem lesz ereje jelentősebb ellentámadásra tavasszal. Kijev azonban mindeddig ignorálta ezeket a jelzéseket.

A harmadik, talán legnagyobb törésvonalat pedig az a kérdés jelenti, hogy melyek a reális háborús célok, tehát mikor és hogyan fog véget érni a háború.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodik ahhoz, hogy teljes Ukrajnát (beleértve a Krím-félszigetet is) vissza kell kapniuk, és csak ezt követően kezdődhet bármiféle béketárgyalás.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter viszont már jelezte Kijevnek, hogy a Krím-félsziget vörös vonal Putyin számára, az annak visszafoglalására tett ukrán kísérlet drámai eszkalációhoz vezethet, és kételkedik abban, hogy az ukrán hadsereg egyáltalán képes lenne arra.         

Ezzel párhuzamosan Washington, amely messze a legnagyobb katonai támogatója Ukrajnának, azt is világossá tette, hogy nem tudja a végtelenségig az eddigi szinten fenntartani a támogatását.

Joe Biden amerikai elnök továbbra is azt hangoztatja, hogy minden háborús kérdésben az ukrán vezetés dönt. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lesz tartható ez az álláspont a háború elhúzódásával, valamint az amerikai elnökválasztás közeledtével.

Március 23-i Klasszis Klubunkra, melynek egyik témája az ukrán háború, egyik vendége pedig Bendarzsevszkij Anton, itt lehet jelentkezni:

Az esemény weboldala, jelentkezés >>>

Makro / Külgazdaság Fontos dolgot mondott Bahmutról Zelenszkij, lelőttek egy orosz vadászbombázót
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 20:25
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így spanol egymással a brit király és a német államfő
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 19:44
III. Károly megkezdte Berlinben első külföldi állami látogatását.
Makro / Külgazdaság 135 ezer hirosimai atombombán ül a világ
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 18:01
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén - közölte szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023-ban a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami "több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg".
Makro / Külgazdaság Izrael mély biztonságpolitikai válságba zuhant
Káncz Csaba | 2023. március 29. 17:19
Netanjahu fauszti alkuja az ultraortodox radikálisokkal egy elképesztő hiba volt, Izrael történelmi válaszúthoz érkezett. Irán, a Hezbollah és a Hamász árgus szemekkel figyeli az izraeli belpolitikai és katonai válságot, és azt kíméletlenül ki fogja használni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság 68 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – több ezren vonultak a kormányhivatal elé
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 17:01
A rendezők tájékoztatása szerint több ezer ember tüntetett szerdán Prágában a cseh kormány nyugdíjreformja ellen.
Makro / Külgazdaság Magyarországon 13, Csehországban 7 százalék maradt az alapkamat
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 16:44
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács  - közölte Petra Krmelová, a pénzintézet szóvivője szerdán Prágában. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van.
Makro / Külgazdaság Amerikai cégre cserélik a Roszatomot a cseh atomerőművek
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 16:14
A Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett az amerikai Westinghouse társaság szállítja a nukleáris fűtőanyagot a cseh atomerőművekbe a jövőben - közölte Ladislav Kríz, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) szóvivője szerdán Prágában.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij állami visszavonulót fúj a gazdaságban
Mester Nándor | 2023. március 29. 14:55
Eltűnnek a szénbányák, új alapokra helyezik és folytatják a privatizációt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: Közép-Európa mindig pórul járt a Kelet-Nyugat konfliktussal
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 14:35
Az ukrajnai háború egyik legfőbb negatív következménye, hogy a világ újra a blokkosodás útjára lépett, ami élesen ellentétes az európai és a magyar érdekekkel, ehelyett párbeszédre, konnektivitásra lenne szükség - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.
Makro / Külgazdaság Bepöccentek a svédek, mert megtorlással fenyeget az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 13:16
A svéd külügyminisztérium bekérette Oroszország stockholmi nagykövetét az északi országok NATO-csatlakozása kapcsán tett fenyegető nyilatkozata miatt - közölte a tárca szerdán.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG