Kép forrása: EPA |
Japán, amely több délkelet-ázsiai országhoz hasonlóan területi vitában áll Kínával, az utóbbi időben fokozta védelmi együttműködését a kínai követeléseknek nem engedő érintett országokkal. Tokió amiatt aggódik, hogy a kínai dominancia a térségben olyan nemzetközi kereskedelmi útvonalakra is kiterjed, amelyen keresztül a japán kereskedelem nagy része bonyolódik. Abe japán miniszterelnök idén a japán közvélemény széleskörű tiltakozása ellenére elfogadtatta azt a törvényjavaslatot az ország önvédelmi erői hatáskörének megváltoztatásáról, amelynek értelmében a hadsereg immáron az ország határain kívül is részt vehet katonai műveletekben, illetve a haditengerészet hajói a Dél-kínai tengeren is járőrözhetnek.
A történelem szelleme kiszabadul
De milyen tényezők vezettek a katonai szembenálláshoz? Nos, a kínai politikai vezetésben és a tábornoki karban a 2008-as New York-i pénzügyi válság következtében megerősödött az a nézet, miszerint az USA egy hanyatló hatalom és Kína az évszázad közepére felépítheti a Távol-Kelet domináns katonai erejét. Akárcsak a hazai politikai életben, a pekingi kormányzatban is egyre többen úgy gondolták, hogy a pénzügyi megrázkódtatás kikezdte az ortodox nyugati gazdaságpolitikai tanokat és az országnak már nincsen mit tanulnia a Nyugattól. A térségbeli feszültség kezdete 2009-re tehető, amikor a kínai kormányhivatalnokok először utaltak úgy a Dél-kínai tengerre, mint Peking számára „alapvető érdekre”.
A távol-keleti térségben fegyverkezési verseny kezdődött és a politikai feszültség pár éve leforgása alatt olyan szintet ért el, hogy Abe a tavalyi Davosi Világgazdasági Fórumon a Japán és Kína közötti kétoldalú viszonyt az Első Világháború kitörése előtti brit és német marakodáshoz hasonlította.
Japán katonai lépései
Tokió 2010-ben alakította ki új tengeri védelmi koncepcióját. A Washingtonnal folytatott szövetség mellett a haditengerészet megerősítette együttműködését Ausztráliával, Indiával és a NATO-val. Úgyszintén fokozta Vietnám és Fülöp-szigetek tengeri védelmének a támogatását.
Nos, vessünk egy pillantást a japán katonai fejlesztésekre és képességekre. A felkelő nap országa évszázadok óta tengeri hatalom, míg Kína – hagyományosan egy kontinentális erőként – csupán az 1990-es években kezdte modernizálni a haditengerészetét és állított össze egy átfogó tengeri stratégiát. Ennek is köszönhetően szakértők szerint egyelőre sem a kínai hadihajók, sem pedig a tengeralattjárók képességei nem veszik föl a versenyt a japán haditengerészettel.
Többfunkciós helikopter-hordozók
Idén augusztusban Japán vízre bocsátotta második Izumo osztályú helikopter-hordozóját, amelynek fő feladata a tengeralattjárók elleni harc és a partraszállási műveletek támogatása. Függőlegesen felszálló repülők indítására is alkalmas lehet, amelyből Japán 17 darab V-22 Ospreys típusút már meg is rendelt
Ezek a repülők minden bizonnyal majd a déli Kjúsú szigetén fognak állomásozni. Ez nem csak közel van a vitatott szigetcsoportokhoz, hanem itt található a japán szárazföldi erők új partraszállási parancsnoksága, mintegy 3 ezer katonát állomásoztatva. Hivatalos feladatuk „távoli szigetek haladéktalan visszafoglalása invázió esetén”.
Robotok forradalma
A háborús hadviselésben a robotok forradalmát láthatjuk, így ennek megfelelően a helikopter-hordozók hamar átállíthatók drón hadviselésre is. Összességében ezek a hajók és a partra-szálló erők is úgy lettek kialakítva, hogy harmonikusan illeszkedjenek az amerikai tengerészet erőihez, amelynek fő bázisa Okinava szigetén található. Japánban hozzávetőlegesen 36 ezer amerikai katona és 130 harci repülőgép állomásozik. Az amerikai haditengerészet Hetedik Flottájának bázisa Jokoszukában fekszik, Tokiótól 30 kilométerre délre.
Káncz Csaba jegyzete