Oroszország egy sor gazdasági szankciót léptetett életbe Törökországgal szemben, ami saját magának is kárt okoz. A MarketWatch szakértőjének véleménye szerint ez első ránézésre őrültségnek tűnik: egy olyan ország, mellyel szemben szankciókat vezettek be nem is kevesen, maga szankcionálja az ebből kimaradók egyikét.
Lélektani hatás
Igen ám, de a helyzetet alaposabban áttekintve mégsem ilyen egyszerű. Nézzük először is a kiinduló okot, az orosz gép lelövését. Ez nem csak katonai szempontból elfogadhatatlan, hanem az orosz fegyvergyártóknak presztízsveszteséget is okoz. Jóllehet nem arról van szó, hogy két hasonló repülőgép összemérte volna erejét, hanem arról, hogy egy nem légiharcra szánt gépet lőttek le, tehát ez annak minőségére nézve semmi negatívat nem jelent.
Ugyanakkor a lélektani hatás nem elhanyagolható: sokakban az marad meg, hogy egy lángoló orosz repülőt láttak zuhanni. Oroszország jelentős fegyver-exportőr, és ez a hatás kereskedelmi partnereinél is jelentkezhet. Ennek ellensúlyozására is szükségesnek érezhetik fejlett és hatékony fegyverarzenál felvonultatását a szíriai fronton, és a hadihajók megvillantását a Boszporuszon, mondjuk egy légvédelmi rakéta lóbálásával kiegészítve, amire mindenki rögtön odafigyel.
|
| Fotó: Emre Dağdeviren / Twitter |
Ez a lélektani hatás, ami nem könnyen kiküszöbölhető, a Kremlt arra sarkalhatta, hogy megfizettesse a törökökkel az okozott kárt. És feltehetően úgy számolnak, hogy egész addig megéri, amíg ebből adódóan a törökök többet fizetnek, mint az oroszok.
A szankciók fájdalma
Nézzük, kinek mekkora fájdalmat okoznak a szankciók. Oroszország 4 milliárd dollárért vett zöldséget és gyümölcsöt a törököktől, ezt könnyen beszerezheti máshonnan. Másfél milliárdért adtak el nekik gabonát, ennek sem nehéz másik piacot találni. Az oroszoknak teljesen mindegy, hogy 3,3 millió turistájuk, akik eddig Törökországban nyaraltak, hová utaznak a jövőben, Törökország ugyanakkor idegenforgalmának tizedét veszti el ezzel.
Mindemellett Törökország társadalmilag érzékenyebb minden gazdasági visszaesésre, mivel a kurd kérdés egy folyamatosan kényes belpolitikai ügy, emellett a szíriai polgárháború is megterheli az országot. A termesztők, akik most elvesztik az orosz piacot és a szállodai és éttermi alkalmazottak, akik elvesztik az orosz vendégeiket, most a munkanélküliek táborát fogják gyarapítani. Az állásokért pedig nagy a harc, hisz a milliós szíriai menekültsereg is próbál munkához jutni.
Politikai hadszíntér, gázügyek
Az oroszok Törökország külső és belső konfliktusaiban is tudnak kellemetlenkedni: élezhetik a kurd-kérdést, de a ciprusi görög-török konfliktusban is tudnak rontani a helyzeten, nem beszélve a török-örmény viszonyon. Örményország szoros orosz szövetséges az azeriekkel fennálló feszült viszonya miatt, az oroszok még az örmény határőrizetben is részt vesznek.
A legnagyobb kárt rövidtávon az jelentené, ha a gázszállítást is abbahagynák az oroszok. Ezt egyelőre nem tették meg, ahogy törökországi atomerőművek építését sem, de ha a kapcsolatok tovább romlanak, akár ezeket is megléphetik.
Az oroszok nem annyira félnek a veszteségtől: az ukrajnai konfliktusban a szankciók hatására nem hogy nem vonultak vissza, de egyenesen ellen-szankciókat léptettek életbe. Úgy tűnik tehát, hogy ha a nemzeti büszkeség és a gazdasági veszteség között kell választani, az előbbit választják, és egész jól bírják.
Ilyen még nem volt. 
