Mintegy 1500 vállalatnak volt valamilyen vagyona Oroszországban a háború előtt. Közülük sok jelentette be, hogy végleg kivonul, de valójában csak 304 tette meg ezt. A hátrahagyott és eladott ingatlanok, üzletrészek összértéke papíron 25 milliárd dollár, viszont szinte biztos, hogy ez csak töredéke annak, amit valójában értek ezek a vagyonelemek – olvastuk a Kiev School of Economics (KSE) tavaly december végén készült összegzésében.
A KSE – a nyilvánosságra került üzleti adatokra építve – megbecsülte, hogy mennyibe kerülhetett a hatalmas orosz piacról való kényszerű lemondás ezeknek a vállalatoknak. Az intézet szerint 16,7 és 21 milliárd dollár között van a lebonyolított és hozzáférhető adásvételek értéke. Ám sok esetben a nyugatiak sem járultak hozzá a részletek közléséhez, vagyis titokban akarták tartani, hogy mekkora lelépést fizettek nekik. Ezért a végösszeg a KSE szerint biztos elérte a 25 milliárd dollárt, aminek többszöröse lehetett a valós érték.
Vannak konkrét példák is, amelyek viszont nem maradtak titokban. Például
mindössze egyetlen dollárért sikerült megszerezni a Heineken, a Nissan, az OBI, a Renault és a Tetra Pak üzletrészeit.
Nem volt ritka, hogy az orosz állam egyszerűen lefoglalta különféle külföldi vállalatok ingatlanait, így történt a dán Carlsberg vagy a francia Danone gyáraival.
A ténylegesen kivonult cégeken kívül további 320 most is igyekszik elhagyni az országot vagy felfüggeszteni az ottani tevékenységét. Elég masszív erőt képviseltek az orosz piacnak valójában hátat fordított cégek: a kivonulásuk előtti évben együttesen 82 milliárd dollárnyi bevételt értek el. Azok, amelyek éppen most akarnak távozni, ugyancsak erősnek számítanak, hiszen 65 milliárd dollárnyi összforgalmuk volt.
A legnagyobb értékű tranzakciók között van az olasz Eni energiaipari óriásé. Ennek a vállalatnak 40 százalékos részesedése volt a helyi Rosznyefty által vitt egyik gázfeltárási projektben, ezt 1,8 milliárd dollárért adta el. A holland Prosus befektetési társaság jelentős reklámipari érdekeltséggel bírt, ettől 2,4 milliárd dollárért vált meg. A francia Société Générale pénzügyi csoport a Rosszbankban és az orosz hitelező és biztosítási leányvállalataiban lévő részesedését az Interrosz Capitalnak, „adta el”, a vevő Vlagyimir Potanyin milliárdoshoz kötődik. A Maersk dán gyökerű, globálissé nőtt fuvarozó vállalat is kénytelen volt egy oligarchával üzletelni, igaz, csak közvetetten. Összesen 31 százalékos tulajdonosa volt az orosz kikötőüzemeltető Global Portsnak, amely hat terminált tart fenn Oroszországban és kettőt Finnországban. A Global Ports részvényesei között van a Roszatom orosz állami nukleáris vállalat és Szergej Siskarev orosz üzletember is.
Az említett 304 nyugati vállalat 386 különböző jogi személyiségű céget működtetett. Ezeknek a negyedét vették meg orosz és más állampolgárságú magánszemélyek (főleg a Putyinhoz hű dollármilliárdos üzletemberek), felét pedig az adott cég vezetői. Az egyik nagy ágyút, a McDonald’s 850 egységből álló hálózatát Alekszandr Govor vette át, aki később, tavaly ősszel csomagolóüzemeket is bezsákolt hozzá. A milliárdos régóta partnere volt a világcégnek, 25 éttermet üzemeltetett franchise szerződés alapján, így volt mire hivatkoznia, amikor vevőként bejelentkezett. De nem mindenki volt orosz, az újdonsült tulajdonosok 6 százaléka kínai vagy török illetőségű, de üzlethez jutottak az Egyesült Arab Emirátusokból érkezettek is.
Utaltunk már arra, hogy többen nem szívesen mondtak búcsút ennek az óriási piacnak. Azzal akarták meghosszabbítani a pénztermelést, hogy az általuk bejelentett kivonulási dátum előtt pár nappal hatalmas szállítmányt küldtek több orosz városba, sőt még az ajtó végleges bezárása utáni pár napon is. A KSE szerint 3,6 milliárd dollár értékű áru érkezett így a kivonulás előtt és 0,4 milliárd dollárnyi nem sokkal utána.
A KSE a Magyarországon is üzleteket működtető francia L’Occitane kozmetikai céget emelte ki. Ez a társaság közvetítőkön keresztül még hetekig folytatta a szállításokat – írta a kijevi intézet. Persze a franciák nem voltak egyedül e ragaszkodásukkal. A Baker Hughes ugyanígy tett és hosszú ideig folytatta az olaj- és gázkitermeléshez szükséges gépek és berendezések, alkatrészek exportját. A Technip Energies ugyancsak vonakodott és még most is ezt teszi, továbbra is szállít berendezéseket az orosz sarkköri LNG-projektekhez.
Az ukrán számítások szerint 2023. december 17-éig tehát 304 külföldi cég teljesen leállt és kivonult, további 1232 pedig jelentősen lefaragta a termelést vagy csökkentette az egyéb jelenlétét, egyúttal hivatalosan bejelentette, hogy elhagyja az országot. Az ott maradtak közül 547 azt is közölte, hogy egyelőre minden új beruházási tervét jegeli és kiváró álláspontra helyezkedett.
A hvg a Financial Timesra hivatkozva még tavaly augusztusban írt arról, hogy legalább százmilliárd eurós vesztesége volt az orosz piacon valamilyen érdekeltséggel bíró európai nagyvállalatoknak. Ez csak a közvetlen bukta, a háború további hatásaival, mint az energiaár- vagy alapanyagár-növekedéssel nem is számoltak a brit lapnál.
Putyinék még tavaly tavasszal hoztak egy rendelkezést arról, hogy úgymond mi az ára a külföldiek távozásának. A leányvállalatot valós értékének mindössze felén kezdheti értékesíteni az adott cég, a végösszeget pedig beszámítják az adóterheibe. A kivonulásnak vannak egyéb költségei is, például az alkalmazottak végkielégítése. Több mint kétszáz ezer dolgozóról van szó.
Menekülés Ciprusról
Lapunk is sokat írt arról, hogy az oroszok hogyan igyekeznek kijátszani a nyugati szankciókat, illetve mekkora valós terhet jelentenek ezek az orosz gazdaságnak. Bizonyos retorziókat azonban eleve nem várnak meg az érintett orosz vállalatok, de főleg nem az azokat birtokló oligarchák. A Szabadság Rádió a napokban jelentette, hogy egyre több orosz cég menekül az offshore paradicsomnak számító Ciprusról, megelőzve, hogy korlátozzák az ottani tevékenységüket vagy netán lefoglalják a vagyonukat. Köztük van egyebek mellett a Tinkoff Bank leányvállalata, a TCS Group, a Fix Price kereskedő óriás vagy a European Medical Center leánycége, a United Medical Group.
S hogy hova visz az útjuk? Többen Kazahsztánba, a kalinyingrádi exklávéba vagy valamelyik közel-keleti arab országba települnek át. A lényeg, hogy az adott ország ne legyen a Moszkva által barátságtalannak nevezett országok listáján.
Persze nem csupán arról van szó, hogy elérik őket a szankciók, hanem arról is, hogy az oroszok Ciprus elleni válaszlépései ugyancsak ártanak. Például megnehezült az osztalék kifizetése. Tavaly tavasszal alapos vizsgálat indult a szigetországban, hogy kiderítsék az oroszok tényleges jelenlétének részleteit. Összesen 29 helyi cég és magánszemély ellen indítottak eljárást, amiért orosz oligarcháknak segítettek kijátszani a korlátozásokat. A vizsgálóbiztosokat december óta az FBI szakértői is értékes tanácsokkal látják el – számolt be az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
