Bár logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy a legtöbb nyugati cég az Oroszország elleni szankciókkal párhuzamosan elhagyta az országot a háború kezdete óta eltelt csaknem 16 hónapban, a valóságban nem ez a helyzet.
Többen maradtak, mint mentek
Bár például számos nyugati divatmárka valóban kivonult, más nyugati brandek – eredeti vagy más néven, nyíltan vagy bújtatva – továbbra is elérhetőek (ezt az orosz plázákban készült aktuális felvételek is bizonyítják).
A Kijevi Gazdaságtudományi Egyetem rendszeresen frissülő adatbázisa szerint eddig 241 külföldi cég vonult ki teljesen Oroszországból. 193 vállalat csökkentette az ottani tevékenységét és kivonulófélben van, 511 szintén visszafogta a tevékenységét, de egyelőre kivár – ez összesen 945 vállalat.
1336 külföldi cég ugyanakkor folytatja a tevékenységét Oroszországban, azaz a maradók száma jóval meghaladja a részben vagy egészben távozókét.
A maradóknak pedig meglepően jól megy a biznisz: a száz legnagyobb külföldi cég összesített oroszországi profitja 54 százalékkal, 1100 milliárd rubelre (13,3 milliárd dollár) ugrott tavaly, 68 százalékuk pedig képes volt növelni a nyereségét.
Ez az orosz nyelvű, de külföldről működő Novaja Gazeta Evropa pénzügyi beszámolók alapján készült elemzéséből derül ki, amelyet a német Die Welt ismertetett. (Az orosz lap csak a „barátságtalan”, tehát az Oroszország elleni szankciókban részt vállaló országokból származó cégeket vette figyelembe.)
Bődületes profitok
A legnagyobb profitot a francia olaj- és gázipari konszern, a TotalEnergies zsebelte be tavaly Oroszországban: a 269 milliárd rubel (3,2 milliárd dollár) nyereség 106 százalékkal haladta meg a 2021-es eredményt.
Bár a társaság orosz érdekeltségeinek egy részétől megvált, továbbra is részesedéssel bír (19,4 százalék) a második legnagyobb orosz gázkitermelő vállalatban, a Novatekben, valamint annak két legnagyobb LNG-projektjében a szibériai Jamal-félszigeten.
Márpedig az utóbbi üzletek vastagon nyereségesek voltak, egyrészt a magas gázárak, másrészt amiatt, hogy nagyrészt ezek a cégek töltötték be a Gazprom által hagyott űrt Európában: a kontinensre irányuló orosz LNG-export 20 százalékkal, 23 milliárd köbméterre nőtt tavaly. A francia konszern szerint az EU kérte őket arra, hogy tartsák fenn az oroszországi gázszállításokat.
A második helyen szintén egy olajipari mamut, a brit BP végzett 150 milliárd rubeles oroszországi profittal, ami 35 százalékos emelkedés 2021-hez képest (igaz, a vállalat globális nyereségéhez képest ez még mindig kis összeg).
A harmadik legnagyobb profitot Oroszországban a külföldi cégek közül a Raiffeisen Bank érte el: a 141 milliárd rubeles eredménye négyszerese (!) az előző évinek, és a bank teljes nyereségének több mint a felét adja.
A pénzintézet kifejezetten profitál például abból, hogy számos orosz bankot kizártak a SWIFT-hálózatból.
Nehéz kivonulás
A befektetők és az európai bankfelügyelet mindenesetre nyomás alatt tartják a bankot, amely már dolgozik az orosz leánycég eladásán vagy legalább a leválasztásán.
Ez ugyanakkor nem egyszerű feladat, mivel a potenciális orosz vevők többsége, akiknek lenne elég pénze megvásárolni a leánycéget, már szankciós listán van – mondta a német lapnak a bank egyik menedzsere. Hasonló problémával szembesül egyébként a TotalEnergies is.
A Die Welt szerint Oroszország maximálisan megnehezíti a nyugati cégeknek az orosz érdekeltségek eladását, amely – ha sikerül is – sok esetben visszafelé sül el.
A gyorsan és látványosan kivonuló nyugati cégeket ugyanis jelentős veszteségek érik, miközben az orosz oligarchák és Oroszország erősödnek.
Visszatérve a toplistára, a negyedik helyen a PepsiCo végzett: az amerikai élelmiszeripari konszern 45 milliárd rubel profitot hozott össze tavaly orosz földön, ami négyszerese a 2021-es profitnak. A cég reklámarca egyébként a már visszavonult orosz futballsztár, Andrej Arsavin.
Nem lehet oka panaszra egy másik amerikai élelmiszeripari óriásnak, a Milkát, az Oreót és a Tobleronét is birtokló Mondeleznek sem, amely 27 milliárd rubelt keresett tavaly Oroszországban. És a nyertesek közé tartoznak – még ha kisebb profitot is értek el – a dohányipari cégek is.
Milliárdok a büdzsének
Elemzők szerint a rendkívüli nyereségek oka egyrészt a konkurens cégek távozása, másrészt a fejlesztések és a reklámköltések visszafogása. Emellett az áremelések is növelték a profitot. Mindebből pedig részesedik az orosz állam is: a nyugati cégek nyereségadója 288 milliárd rubelre (3,4 milliárd dollárra) rúgott tavaly.
Ez nem kis összeg, ugyanakkor nyilván nem elég az orosz költségvetésen tátongó lyuk betöméséhez: a hiány az idei első öt hónapban – a kiadások 26,5 százalékos növekedése és a bevételek (nagyrészt az olaj- és gázexport visszaesése által okozott) 18,5 százalékos csökkenése miatt – 3410 milliárd rubelt tett ki.
Ami pedig a hazai vonatkozást illeti, számos magyar cég (például az OTP és a Richter) a maradók listáját bővíti – erről itt írtunk részletesen.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
Ezt a kormányfő a Digitális Polgári Körök hatvani fórumán jelentette ki. 
