Szlovákiában bruttó 1750 eurót (átszámítva 681 ezer forintot) keresnek átlagosan a pedagógusok, az egyetemi oktatóknak pedig 2000 euró fölött alakul a bérük – írta a Népszava.
Fotó: MTI/Vajda Jáno
Hasonlóak a tanárbérek Csehországban is. Ott a pedagógusok fizetése a cseh átlagbér 130 százalékát teszi ki. Eközben a magyarországi pedagógusok átlagbérezése bruttó 1400-1500 euró (545-583 ezer forint) közé tehető.
Mindez a visegrádi országok oktatási szakszervezeteinek budapesti konferenciáján derült ki. Ezzel együtt a V4-es országok több hasonló oktatásügyi problémával is küzdenek. Ilyen a pedagógusok elöregedése, a munkaerőhiány, a PISA-eredmények romlása. Szlovákiában és Csehországban iskolai sztrájk is volt az elmúlt években, de a szakszervezetek képviselői együttműködőnek nevezték oktatási kormányzataikat. Lengyelországban oktatási reformot hajtanak végre, aminek az egyik kezdeményezője a Lengyel Pedagógusok Szakszervezete. Magyarországon kívül valamennyi visegrádi országban van önálló oktatási minisztérium.
A cseh oktatási dolgozók sztrájkjogát az alkotmány és a kollektív szerződés garantálja, semmilyen politikai erőnek nincs lehetősége arra, hogy a sztrájkot megakadályozza vagy betiltsa. Hasonló a helyzet Szlovákiában: a sztrájk alkotmányos jog, amibe a politika nem avatkozhat bele. Tavaly egy-, illetve háromnapos sztrájkot tartottak a szlovák iskolában, amikor az intézmények 90 százaléka zárva maradt. A munkabeszüntetés eredményes volt, a dolgozók béremelést kaptak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt mondta, hogy a nehézségek ellenére is irigylésre méltó, hogy a mindenkori lengyel, szlovák és cseh kormány is partnerként tekint a szakszervezetekre. Szerinte a magyar kormány ettől fényévnyi távolságra van.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
