3p

Csehországban, Romániában és Németországban kerül a legtöbbe az áram az EU-ban vásárlóerő-paritáson számítva. Magyarország a 22. helyet foglalja el a rangsorban – azaz csak öt uniós országban olcsóbb az áram, mint itthon. Az energiadrágulást ugyanakkor mi is megérezzük a cégek áthárító politikája miatt.

A nemzetközi energiaválság és az energiaárak globális berobbanása miatt itthon is előtérbe került az a kérdés, hogy hol mennyit kell fizetni az áramért az EU-ban. Most egy német tanulmány próbált rendet vágni a témában: a Verivox portál vásárlóerő-paritáson számítva hasonlított össze 133 országot a Global Petrol Prices energiaáras adatbázisának segítségével.

Élen a csehek 

Az elemzésből, amelyet a Spiegel idézett, kiderül, hogy

az EU-n belül Csehországban a legdrágább az áram.

Ott 47 nemzetközi dollárt (ez egy elvi pénzmennyiség, amit a vásárlóerő-paritás számításnál használnak) kell fizetni kilowattóránként. Csehország után Románia és Németország következik.

A csehek a globális rangsorban egyébként a 15. helyen állnak, és nagyrészt csupán a válságok sújtotta fejlődő országok előzik meg őket, például Ruanda, Sierra Leone és Burkina Faso. Ezekben az államokban olyan drága az áram, hogy azt a lakosság egy része meg sem engedheti magának. (A listát egyébként 72 dolláros árral Ruanda vezeti.)

Nálunk még olcsó az áram. (Illusztráció. Depositphotos/kaprikM)
Nálunk még olcsó az áram. (Illusztráció. Depositphotos/kaprikM)

Magyarország az olcsók között 

A német portál statisztikája szerint Magyarországon 26,54 nemzetközi dollárba kerül az áram,

ami a 22. legmagasabb érték az EU-ban – ebben a tekintetben Franciaországgal vagyunk nagyjából egy szinten.

Nálunk kevesebbet csak a máltai, a luxemburgi, a holland, a svéd és a finn fogyasztóknak kell fizetniük.

Hazánk a globális rangsorban a 67. helyen, azaz a középmezőnyben áll. Nálunk nagyon hasonló áramárak vannak Franciaország mellett Macedóniában, Indiában és Szerbiában.

A legdrágább és a legolcsóbb uniós állam között egyébként csaknem 2,5-szeres a különbség: míg Csehországban – ahogy említettük – 47 nemzetközi dollárba kerül egy kilowattóra áram, addig Finnországban mindössze 20-ba.

A portál a számítás során az idei második negyedéves adatokból dolgozott, tehát a közelmúlt jelentős áremeléseit (például Németországban) még nem is vette figyelembe.

Megérezzük a drágulást

Bár Magyarországon a lakossági energiaárakat nem érinti a nemzetközi árrobbanás a kormány rezsicsökkentő politikája miatt – azaz nem kell többet fizetnünk az energiáért, mint korábban –, ez nem jelenti azt, hogy meg sem érezzük a válságot.

A vállalatok energiaköltségei ugyanis növekednek, amit nyilvánvalóan rá fognak terhelni a lakosságra.                      

További részletek az alábbi videóban:  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a válasz: ennyi napra elegendő az ország üzemanyag-tartaléka
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 15:32
Töltik vissza a készleteket. 
Makro / Külgazdaság Nem nyúlt a kamatokhoz az EKB
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 15:18
Maradt a 2 százalékos betéti ráta. 
Makro / Külgazdaság Újabb rossz hír Európából: gyenge lett a GDP
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 13:45
A vártnál lassabb ütemben nőtt az euróövezeti GDP az első negyedévben.
Makro / Külgazdaság A Közel-Kelet fűti az európai inflációt: 3 éve nem láttunk ilyen adatot
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 13:00
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Makro / Külgazdaság Vakarják a fejüket az elemzők a friss GDP-adat láttán
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 12:40
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
Makro / Külgazdaság Aggódhatnak az állásukért az állami cégek NER-es vezérei
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 10:45
Főleg Kapitány István és Vitézy Dávid dönthet a sorsukról.
Makro / Külgazdaság Besegített az erős forint, de így sem örülhetünk ennek az adatnak
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 10:00
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Varga Mihály az MNB-alapítványokról: „Igyekszünk menteni, ami ebből menthető”
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 09:10
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.
Makro / Külgazdaság Most jött: több mint három éve nem láttunk ilyen GDP-számot Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 1,7 százalékkal bővült a GDP idehaza az első negyedévben, 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ennél magasabb, éves szintű növekedési ütemet legutóbb 2022 harmadik negyedévében láttunk.
Makro / Külgazdaság Erre az uniós pénzre is óriási szüksége lenne Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 08:05
A magyar védelmi ipar jelenleg még nem tekinthető kellően versenyképesnek a nemzetközi hadiipari beszállítói piacon, ami indokolttá teszi a célzott, hozzáadott értékre épülő specializációt – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. A finanszírozási környezet – különösen a SAFE-program forrásainak elérhetősége és azok stratégiai, állami koordinációja – meghatározó lesz abban, hogy a magyar védelmi ipar képes-e a következő évtizedben érdemi növekedési pályára állni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG