A nemzetközi energiaválság és az energiaárak globális berobbanása miatt itthon is előtérbe került az a kérdés, hogy hol mennyit kell fizetni az áramért az EU-ban. Most egy német tanulmány próbált rendet vágni a témában: a Verivox portál vásárlóerő-paritáson számítva hasonlított össze 133 országot a Global Petrol Prices energiaáras adatbázisának segítségével.
Élen a csehek
Az elemzésből, amelyet a Spiegel idézett, kiderül, hogy
az EU-n belül Csehországban a legdrágább az áram.
Ott 47 nemzetközi dollárt (ez egy elvi pénzmennyiség, amit a vásárlóerő-paritás számításnál használnak) kell fizetni kilowattóránként. Csehország után Románia és Németország következik.
A csehek a globális rangsorban egyébként a 15. helyen állnak, és nagyrészt csupán a válságok sújtotta fejlődő országok előzik meg őket, például Ruanda, Sierra Leone és Burkina Faso. Ezekben az államokban olyan drága az áram, hogy azt a lakosság egy része meg sem engedheti magának. (A listát egyébként 72 dolláros árral Ruanda vezeti.)
Magyarország az olcsók között
A német portál statisztikája szerint Magyarországon 26,54 nemzetközi dollárba kerül az áram,
ami a 22. legmagasabb érték az EU-ban – ebben a tekintetben Franciaországgal vagyunk nagyjából egy szinten.
Nálunk kevesebbet csak a máltai, a luxemburgi, a holland, a svéd és a finn fogyasztóknak kell fizetniük.
Hazánk a globális rangsorban a 67. helyen, azaz a középmezőnyben áll. Nálunk nagyon hasonló áramárak vannak Franciaország mellett Macedóniában, Indiában és Szerbiában.
A legdrágább és a legolcsóbb uniós állam között egyébként csaknem 2,5-szeres a különbség: míg Csehországban – ahogy említettük – 47 nemzetközi dollárba kerül egy kilowattóra áram, addig Finnországban mindössze 20-ba.
A portál a számítás során az idei második negyedéves adatokból dolgozott, tehát a közelmúlt jelentős áremeléseit (például Németországban) még nem is vette figyelembe.
Megérezzük a drágulást
Bár Magyarországon a lakossági energiaárakat nem érinti a nemzetközi árrobbanás a kormány rezsicsökkentő politikája miatt – azaz nem kell többet fizetnünk az energiáért, mint korábban –, ez nem jelenti azt, hogy meg sem érezzük a válságot.
A vállalatok energiaköltségei ugyanis növekednek, amit nyilvánvalóan rá fognak terhelni a lakosságra.
További részletek az alábbi videóban:
Június 10-én magyar repülhet az űrbe. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
