Az első negyedévben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 198,1 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 125,8 milliárd forintos hiánnyal szemben. A márciusi deficit 378,5 milliárd forintra nőtt a tavalyi 140,8 milliárdról - jelentette a részletes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az első két hónapot 180,4 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. A tárca szerint a tavalyi első negyedévhez képest jelentősen nőttek a személyijövedelemadó-bevételek. Ezenkívül egyszeri tételek - például a termőföld értékesítésének összege -, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítései is megjelentek a büdzsében.
Kevesebb áfa folyt be
Mérsékeltebben teljesültek ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek, mivel a januártól hatályos, a „jó adózókat” támogató új áfa-visszatérítési szabályok szerint a kiutalást az adóhatóság már 45 napon belül teljesíti a korábbi 75 nap helyett. A kiadási oldalon elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai emelkedtek.
Az első három hónapot a központi költségvetés 168,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,9 milliárd forintos deficittel zárta, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,4 milliárd forintos többletet értek el.
A bevételi oldalon a társasági adóból 122,6 milliárd forint folyt be az egységesen 9 százalékosra csökkentett adókulcs ellenére mindössze 2,1 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az általános forgalmi adóból 611,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 103,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Bár a befizetések 93 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, a visszatérítések összege 197 milliárddal megugrott a 45 napon belüli áfa-kiutalás bevezetése miatt.
A jövedéki adóból származó bevétel 191,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 7,4 milliárd forinttal kevesebb a dohánytermékek utáni bevételek 25 milliárd forintos csökkenése miatt, melynek hátterében az NGM jelentése szerint a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók állnak. Az üzemanyagok forgalmának növekedése mellett az adó mértékének emelése 16 milliárddal növelte az államkassza bevételeit.
A személyi jövedelemadóból származó bevételek összege az év első három hónapjában 466,7 milliárd forint volt, magasabb bérkiáramlás jóvoltából 35,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek idei 140,9 milliárdos összege a tavalyi 13,9 milliárdhoz képest döntő részben 120,9 milliárd forint értékben a termőföld-értékesítési bevételekből származott, derül ki az NGM jelentéséből.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 52 milliárddal nagyobb, 1142 milliárd forintos első negyedévi bevétele származott az egészségbiztosítási és a nyugdíjalapnak annak ellenére, hogy 27 százalékról 22 százalékosra csökkent az adó mértéke.
Az első negyedévi kiadások 230 milliárddal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év első három hónapjában 87,5 milliárd forintot tettek ki, csaknem 29 milliárddal többet a tavalyi 58,6 milliárdnál. Az eltérést döntően azzal magyarázza a jelentés, hogy idén korábban teljesülhettek a közlekedési közszolgáltatási szerződések alapján esedékes részletek kifizetései.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 64,3 százalékkal, 41,9 milliárd forintra emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eltérés hátterében a lakástakarék-pénztári megtakarításokat és a Családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénybe vevők létszámának növekedése áll.
A költségvetési szervek kiadásai 2017. január-március hónapban 1097,4 milliárd forintot tettek ki, 13,1százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában teljesült kiadásokat.
Az uniós programok előirányzatain március végéig összesen 252,2 milliárd forint kifizetés történt, amely az éves előirányzat 12,3 százalékos teljesítését jelenti, és a tervezettnek megfelelően alakult. A kiadások csaknem teljes összegét már az új, 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai adják, ez március hónapban 85,3 milliárd forintot tett ki.
A 196 milliárd forintos bruttó kamatkiadás csaknem 10 milliárd forinttal kevesebb a tavalyi első negyedévinél.
Az államháztartás első negyedévi finanszírozását a központi költségvetés adósságának 528 milliárd forintos emelkedése szolgálta. A forintban denominált állampapírok kibocsátása 606,6 milliárdot tett ki, míg devizában 47 milliárd forintnak megfelelő összegű kibocsátás történt. A forint erősödése 125,7 milliárd forinttal csökkentette az adósság forint értékét.
Március végén a költségvetés összes adóssága 25 958 milliárd forint volt, amiből 19 037 milliárd forintban, 6257 milliárd devizában állt fenn. A forintadósság aránya a tavaly év végi 72,48 százalékról 73,34 százalékra emelkedett március végéig - közölte az NGM.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
