|
| Jean-Claude Juncker is nagyon örült a tegnapi sajtótájékoztatón. EPA/OLIVIER HOSLET |
Az előzményeket tekintve akár bombasztikusnak is nevezhető hírrel szolgált Boris Johnson tegnap fél 12 magasságában, néhány órával a no deal Brexit szempontjából sorsdöntőnek beharangozott brüsszeli EU-csúcs kezdete előtt.
A reálpolitika győzött
A brit kormányfő ugyanis azt jelentette be, aminek elérése az elmúlt hetekben reménytelennek tűnt: megegyeztek Brüsszellel az EU-ból történő kilépés feltételeiről.
Van egy nagyszerű új megállapodásunk, amellyel visszaszerezzük az ellenőrzést. Most a (brit) parlamenten a sor szombaton (hogy elfogadja a megállapodást), hogy ezután már olyan prioritásokkal foglalkozhassunk, mint például a megélhetési költségek, az egészségügy, az erőszak és a környezetvédelem
- közölte a brit miniszterelnök Twitteren.
A megállapodást Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság hamarosan leköszönő elnöke is megerősítette:
Ahol van akarat, ott van megállapodás is – és most van egy megállapodásunk. Ez egy fair és kiegyensúlyozott egyezmény az EU és az Egyesült Királyság között, és bizonyíték arra, hogy elkötelezettek vagyunk a megoldás megtalálására. Azt ajánlom, hogy az Európai Tanács hagyja jóvá azt
– írta Juncker, aki korábban még következetesen kizárta, hogy a May-kormánnyal 2018 őszén kötött kilépési megállapodást újra lehet tárgyalni vagy meg lehet változtatni.
Most azonban mégis ez történt, azaz a reálpolitika felülírta a korábbi hangzatos kijelentéseket.
De miről állapodtak meg?
Johnson szerint az egyezséggel visszaszerzik az ellenőrzést a jogalkotás, a határok és a kereskedelem felett, és olyan új kapcsolatot alakítanak ki az EU-val, amely szabadkereskedelmen és baráti együttműködésen alapul.
Hozzátette: az Egyesült Királyság egészben hagyja el az EU vámunióját, és szabadon köthet majd kereskedelmi egyezményeket szerte a világon.
Szerinte az „antidemokratikus” backstop-egyezményt eltörölték (erről itt írtunk részletesebben).
A megállapodással végrehajthatjuk a Brexitet, és két hét múlva kiléphetünk az EU-ból.
Vámhatár az Egyesült Királyságon belül
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója szerint az új megállapodásnak négy fontos pillére van:
- Észak-Írország továbbra is igazodni fog az uniós szabályozás egy részéhez, főleg ami az árukat illeti.
- Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság vámterületéhez fog tartozni, de egyúttal „belépési pont” marad az uniós közös piac irányába.
- Megmarad az uniós közös piac integritása, és kielégítik az Egyesült Királyság jogos igényeit az áfa-szabályozással kapcsolatban.
- Észak-Írország négyévente dönthet arról, hogy továbbra is igazodik-e az uniós szabályok egy részéhez.
Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy nem lesz határ- és vámellenőrzés az ír-északír határon, a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó áruk egy részét ugyanakkor ellenőrizni fogják – írja az Irish Times. Tehát az Egyesült Királyságon belül – Nagy-Britannia és Észak-Írország között – vámhatár jön létre a tervek szerint.
Az EU örül...
Az egyezményt az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tegnap egységesen jóváhagyta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke szintén üdvözölte a fejleményeket, és reméli, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák.
Szintén pozitívan nyilatkozott Guy Verhofstadt: az Európai Parlament illetékes koordinátora szerint az egyezség biztosítja az egységes piac integritását és megakadályozza a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten:
A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament.
... de ez kevés lehet
Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy nagyon rezeg a léc. Az északír unionista párt, amely nélkül a konzervatívoknak nincs többségük a parlamentben, már jelezte, hogy nem fogja megszavazni az egyezséget:
Szerintünk ezek a javaslatok nem előnyösek Észak-Írország gazdasági jóléte szempontjából, és aláássák az Egyesült Királyság integritását.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére pedig még a Theresa May által elért megállapodásnál is rosszabbnak nevezte a mostani egyezséget, amelyet szerinte el kell utasítaniuk a képviselőknek.
A parlament alsóházának extra ülését az EU-csúcs után, szombaton tarthatják. Szombati ülésezésre legutóbb 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt Falkland-szigeteket.
Több mint három éve gyúrják
Az Egyesült Királyságban 2016 júniusában tartottak népszavazást az EU-tagságról: 17,4 millióan voksoltak a kilépésre, 16,1 millióan a maradásra. Az ország eredetileg idén március 29-én hagyta volna el az EU-t, ezt a határidőt azonban idén október 31-re tolták ki, mivel a brit parlament a May-kormány és Brüsszel között létrejött kilépési megállapodást nem fogadta el.
A brit honatyák a közelmúltban arra kötelezték Johnsont, hogy amennyiben nincs megegyezés az EU-val, akkor kérvényezze Brüsszelben a kilépési dátum újbóli kitolását a no deal Brexit megakadályozása érdekében.
Jean-Claude Juncker tegnap ugyanakkor már úgy vélekedett, hogy nem szükséges a hosszabbítás. Az EU-nak jogában áll elutasítani az erre vonatkozó kérést, és sajtóhírek szerint Johnson ezt kérte az uniós vezetőktől (ha addig fajul a helyzet).
Ezzel összhangban Michael Gove miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha a parlament elutasítja a megállapodást, akkor az ország anélkül fog kilépni az EU-ból október 31-én.
A kormány tehát így gyakorol nyomást az ellenkező képviselőkre, hogy fogadják el a dealt – azaz hasonló taktikát követ, mint követett anno Theresa May.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
