A 10 éves spanyol kötvényhozamok rekordmagasságba szöktek a múlt hét végén, a csődkockázatot jelző CDS-felár pedig soha nem látott magasságokba emelkedett Spanyolország esetében, miközben a kormány bejelentette munkaügyi reformját és kiigazítócsomagját is. A konzervatív Mariano Rajoy ráadásul azt is kilobbizta Brüsszelnél, hogy a tavaly 8,5%-os hiánnyal záró Spanyolország egy magasabb hiánypályát futhasson, így az idei cél a GDP 4,4% helyett 5,3% lesz.
| Olaszország | Gazdasági mutatók | Spanyolország |
| -2,2% | GDP (prognózis, 2012) | -1,7% |
| 3,9% | Deficit | 5,3% |
| 120,3% | Államadósság | 68,5% |
| 375 | CDS-felár | 410 |
| 9,3% | Munkanélküliség | 23,6% |
A piacok reflektorfényében most Spanyolország van, pedig Olaszország sincs éppen irigylésre méltó helyzetben.
A gazdasági növekedés a válságot megelőző időszakban Olaszországban átlagosan évi 1% volt, míg Spanyolország gazdasága rendre 3% felett nőtt - köszönhetően elsősorban a csúcsra járatott építőiparnak, mely még a jelzálogpiaci válság kitörése előtt tulajdonképpen összeomlott. A tavalyi évet a spanyolok 0,7%-os, az olaszok szerény, 0,2%-os növekedéssel zárták. De a gazdaság motorjai kezdenek lefulladni mindkét országban: Madridnak és Rómánk is recesszióval kell számolnia az idén.
|
| Mariano Rajoy |
A krízis mostani szakasza az államok magas eladósodottságáról szól, ebben Olaszország messze "veri" Spanyolországot, Monti kormánya a GDP 120,3%-ának megfelelő adósságot kapott a nyakába elődjétől, míg Spanyolország esetében ez a mutató 68,5%. Csakhogy a spanyol adósságszint a válság előtti években hirtelen megugrott, 2007-től 2011-ig majd' 23%-kal, míg az olasz adósságdinamika ennél jóval visszafogottabb volt, csupán 17%-kal emelkedett. És azt se felejtsük el, hogy az olasz adósság közel 80%-a belföldi kézben van.
Spanyolország sérülékenységét viszont növeli, hogy a vállalatok (135%) és a háztartások (85%) adósságszintje is igen magas.
A legnagyobb gond az idei hiánycéllal lehet, a spanyol deficit tavaly alaposan elszállt, 8,5% lett év végére, míg Olaszországban ez az arány csupán 3,9% volt. A piacok is elsősorban azt figyelik, hogy hogyan sikerülnek a spanyol kötvényaukciók úgy, hogy az EKB nem vásárol spanyol papírokat már 5 hete a másodpiacon. A lanyha érdeklődés rekordszintre tornázta fel a 10 éves papírok hozamát, csütörtökön ezekből a lejáratokból újabb aukció lesz, amin nagyon sok múlik.
A másik legnagyobb gond, hogy Spanyolország tudja magáénak az Unió legnagyobb munkanélküliségi rátáját, miközben a pályakezdők fele nem talál állást. Olaszországban csak 9,3% a munkanélküliek aránya, Spanyolországban 23,6% - összehasonlításképp az eurózóna átlaga: 10,8%.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
