Adósság-örvénybe csúszva
Ebben a feszült politikai helyzetben szivárogtatott ki az ausztrál média egy bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést. A 40 oldalas dokumentum figyelmeztet arra, hogy „a több száz milliárd dollár értékű kínai hitelek Ausztrália kisebb regionális szomszédait fenntarthatatlan adósság-csapdába lökik, ezzel pedig Peking stratégiai és katonai előnyre tesz szert az Indo-pacifikus régióban”. Az éles hangvételű jelentés szerint 16 állam tekinthető rendkívül sérülékenynek a kínai „adósság-diplomácia” nyomásgyakorlásával szemben: Thaiföld, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Laosz, Srí Lanka, Pápua Új-Guinea, Vanuatu, Tonga és Mikronézia.
Az Australian Financial Review szerint az anyag alapját egy tavalyi, bizalmas jelentés képezi, amely az Egyesült Államok Csendes-óceániai Parancsnoksága (PACOM) számára íródott. A dokumentum szerint a kínai hitelezés fontos szerepet játszhat Kína sokoldalú kampányában, amelynek célja Amerika és szövetségesei stratégiai előnyeinek erodálása és Washington leváltása, mint regionális hegemón. A jelentés idézi Gareth Evans volt ausztrál külügyminisztert, aki szerint Laosz és Kambodzsa „Kína teljes tulajdonú leányvállalatai lettek”.
Pápua Új-Guinea 1975-ig ausztrál gyarmat volt, de most a jelentés szerint már nem tudja fizetni hiteleit és ezért stratégiai helyszíneket, valamint nyersanyag-lelőhelyeket ajánl föl Kína számára. Vanuatu úgyszintén rendívül eladósodott Kína felé. A dokumentum nyíltan kijelenti, hogy ha ezek a csendes-óceáni országok Peking felé fordulnak, akkor ez alááshatja Washington jogát katonái állomásoztatására és ezzel „erodálja az amerikai előnyt egy amerikai-kínai konfliktus esetén”.
Az anyag javasolja Ausztrália, India, Japán és az Egyesült Államok négyoldalú együttműködésének további erősítését, hogy az garantálja a törvényességet az Indo-pacifikus térségben. A dokumentum szerint Duterte Fülöp-szigeteki elnök visszakozott a dél-kínai-tengeri követeléseiből, miután Kína befejezte déligyümölcsök vásárlását. A jelentés szintén kiemeli Srí Lanka esetét, amely Rajapakse elnöksége alatt 8 milliárd dollár felvételével kínai hitelcsapdába csúszott. A kormányzat nem tudta visszafizetni a hiteleket, ezért egy stratégiai fekvésű kikötőt 99 évre ki kellett adnia Pekingnek.
További kínai bázisok jönnek
|
| Káncz Csaba |
Malajzia is visszavonult dél-kínai-tengeri követeléseiből, miután Razak miniszterelnök alatt Peking sokat invesztált az országban. Razak a múlt héten elvesztette a választásokat és vasárnap a rendőrség már házkutatást tartott a bukott miniszterelnök házában. Az Australian Financial Review szerkesztőségi cikke a jelentést vészcsengőnek tartja, egyben az ausztrál diplomácia csődjének, amely lehetővé tette ezt a „fundamentális geopolitikai elmozdulást” a térségben.
Márpedig lehet, hogy ez csak a kezdet. Egy friss ausztrál biztonságpolitikai beszámoló szerint Kína egy egész hálózatát akarja kiépíteni haditengerészeti bázisoknak és légikikötőknek az Indiai-óceánon. Ahogy arról már fél éve beszámoltunk, Kína zsebre tette a Maldív-szigetek vezetését és a legújabb hírek szerint át akarja venni a Gan nevű egykori brit légibázist a szigetcsoport közelében.
Káncz Csaba jegyzete.
Erre már érdemes felfigyelni. 
