A kedden nyilvánosságra hozott átfogó amerikai hírszerzési jelentés a globális veszélyforrásokról leszögezi, hogy Kína képessé vált arra, hogy esetleges kibertámadásaival lebénítsa az USA elektronikus infrastruktúráját. A két hete napvilágot látott katonai hírszerzési (DIA) jelentés a kínai néphadseregről (PLA) pedig kiemeli a gyors előrehaladását a hiperszonikus rakéták és az 5G technológia területén. A jelentés bemutatása szinte egybeesett az új ügyvezető védelmi miniszter, Patrick Shanahan első Pentagon állomány-értekezletével, ahol így sorolta fel az amerikai haderő új politikai prioritásait: „Kína, Kína, Kína”.
Tajvani ütközés
Valóban, Hszi elnök padlógázt nyomott a PLA mondernizációjával kapcsolatban. Az elnök 2035-re akarja befejezni a PLA modernizásciós átalakítását, 2050-re pedig egy olyan haderőt akar felállítani, amely már bárhol a világon képes háborút nyerni.
|
| Káncz Csaba |
Az ilyen szintű ambíciók aggodalommal töltik el nemcsak Washingtont, hanem a szomszédos országokat, beleértve Tajvant, amelyet Peking saját részének tekint és erő alkalmazását sem zárja ki az egyesülés kikényszerítésére.
Ha Kína nyeri a versenyfutást, akkor a Dél-kínai-tengeren az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszereit mesterséges intelligencia technológiákkal megerősítve képes lenne az amerikai haditengerészet képességei fölé nőnie, amely egyben megkérdőjelezné a térség szövetségi rendszereit.
Nem tekinthető véletlennek tehát a folyamatos kardcsörtetés a térségben. A Pentagon két hete újabb B2-es lopakodó nehézbombázókat telepített Hawaii-ra. Peking pedig a maga részéről kedden teszt-lövést hajtott végre az 5700 kilométer hatótávolságú „Guam-gyilkos” DF-26-os rakétájával.
A kínai állami média a kilövés kapcsán hangsúlyozta, hogy a rakéta el tudja érni Mikronéziában – köztük Guamon - az amerikai bázisokat -, és lecsaphat repülőgép anyahajókra is a Dél-kínai-tengeren, illetve a Csendes-óceánon.
A megszerzett email
Nos, ennek a geopolitikai feszültség-növekedésnek a fényében kell értékelnünk azt, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium hétfőn banki csalás, kereskedelmi titkok ellopása és hatósági félrevezetése miatt két ügyben is vádat emelt a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég és pénzügyi igazgatója, a Washington kérésére Kanadában letartóztatott Meng Van-csou ellen és aztán kérte az utóbbi kiadatását Ottawától. A vádiratból kiderül, hogy az FBI kezébe került egy olyan 2013-as email, amelyben a Huawei bónuszt ajánl a munkatársainak a világszerte ellopott szakmai titkokért. Ez pedig alátámaszthatja azon félelmeket, miszerint a kínai óriás rendszerszerűen végez globális ipari kémkedést.
Budapest eközben nagy ívben tesz a nyugati aggodalmakra. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón kijelentette, hogy a magyar állam szemében a Huawei semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent.
Míg Washington és szoros szövetségesei az utóbbi hetekben sorra zárják ki a Huawei-t az 5G-s tenderekből, azonközben a Wall Street Journal friss beszámolója szerint Budapest kínai befektetőket hív az országba internetes üzletek ígéretével. 2016-ban az EU tervezett nyilatkozatát a Dél-kínai-tenger ügyében – főként magyar és görög követelésre – erősen felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértése miatt keményen oda kell szólni Pekingnek.
Káncz Csaba jegyzete
Visszaélésekre is módot adhat az új törvény? 
