Az üzenet a maga módján aktuális volt, hisz az amerikai elnök már többször nyíltan kifejezte rosszallását Kína irányába, és sejteni lehetett, hogy egy olyan nagyhatalom, mint Kína, erre határozott választ ad. Ugyanakkor a kijelentések azoknak a szomszédos országoknak is szólhatnak, akiknek területi vitájuk van Kínával, valamint utalás lehet a Dél-kínai tengerre, ahol ugyancsak vannak megoldatlan konfliktusok.
A hadsereg
Hszi Csinping a CNBC szerint Pekingben tartotta egy órás beszédét a hadsereg, ahogy ők nevezik, a Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 90. évfordulójának alkalmából szervezett ünnepségen. A hadsereg 1927-ben egy kis gerillaerőből fejlődött ki, amely Csang Kaj-sek nacionalista erői és a japán megszállók ellen küzdött, és végig stabil támasza volt a Kínai Kommunista Pártnak.
Hszi főleg a hadseregről és annak fejlődéséről beszélt, amely a világ legnagyobb állandó létszámú, 2,3 millió fős hadserege (ez persze érthető, hisz Kína a legnépesebb ország 1,4 milliárd fővel, igaz, India már alig van lemaradva tőle, és a 20-as években meg is fogja előzni). A hadsereg ugyanakkor éles háborúban szerencsére sok évtizede nem volt tesztelve, Kína nem keveredett komoly, nyílt háborús konfliktusba.
Feladatok
Az elnök egy mondatban külön összefoglalta a hadsereg feladatait: megvédi a kommunista párt vezető szerepét, az ország szocialista rendszerét (ez inkább az uralkodó elitre vonatkozhat, hisz a rendszer már nyomokban sem hasonlít kommunista-szocialista rendszerekre, inkább az állam által erősen uralt kapitalizmusnak lehetne nevezni), megvédi az ország szuverenitását, megőrzi a regionális és a világbékét.
A hosszú körmondat emlékeztet az egykori szovjet és szovjetbarát beszédekre, ugyanakkor a mai állapotokhoz igazodik. Lényeg, hogy nem kérdőjelezhető meg a kínai rendszer, emellett Kína abszolút nagyhatalom, mely szuverenitását minden körülmények között megvédi, zsarolásnak, nyomásnak nem enged, ugyanakkor, ha lehet, elkerülné a katonai konfliktusokat úgy a környékén, mint a világban.
Békés de határozott nagyhatalom
Tény, hogy Kína a nagyhatalmak között viszonylag békés, konfliktusokat nem kezdeményezett, még Mao brutális uralma idején sem voltuk súlyosabb incidensek. Az azóta eltelt 40 évben viszont az ország páratlan gazdasági fejlődésen ment át, amiért az egész világ csodálja, sőt izgul, hogy ez ne lassuljon le, hisz sokak szerint Kína húzza a világgazdaságot.
Az ország mérete és a fejlődés üteme azt eredményezte, hogy ma már Kína nagyjából Amerikához és Oroszországhoz mérhető nagyhatalom, ha használatban lenne még a hidegháborús terminus, akár szuperhatalomnak is lehetne nevezni, és a beszéd egyik legfőbb üzenete az lehet, hogy ennek teljes mértékben tudatában is van, és nem árt, ha mások is tisztában vannak vele.
Megírta a Magyar Közlöny. 
