A kínai hadiipar az elmúlt időszakban gyors fejlődésen ment keresztül. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIRPI) által 2021-re összeállított adatok azt mutatják, hogy a kínai védelmi cégek élen jártak az értékesítésben az ázsiai régióban. Bár az Egyesült Államok védelmi ipara a világ legnagyobbja, a kínaiak jelentősen kibővítették befolyásukat az ázsiai régióban.

A történelmi gyökerek

Kína védelmi-ipari bázisának robusztusságát magyarázó legfontosabb tényező a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA), valamint a felső vezetésnek a kínai védelmi ipar iránti tartós elkötelezettsége és pártfogása. Gyakorlatilag Kína fő védelmi iparágainak egésze az űrtechnológiától az elektronikán át a hajógyártásig és a szintetikus vegyszerekig a PLA szerződéses támogatásából származik.

A kínai hadsereg behatolása az ország politikájába és gazdaságába - intézményi, szervezeti és ideológiai szinten - Kína külső fenyegetési környezetének legveszélyesebb szakaszában, 1950 és 1969 között történt. A PLA befolyása a politika, az ideológia, a szervezet és a folyamat szintjén az 1978-tól kezdődő reformkorban is folytatódott. Kína teljes mértékben elkötelezett maradt az önellátás iránt, az időszakos külföldi vásárlások és koprodukciók ellenére.

A kínai védelmi ipar a COVID-19 világjárvány és az ellátási lánc összes problémája ellenére is virágzott, amelyek hátrányosan érintették más országok védelmi iparát. A SIPRI jelentéséből világossá válik, hogy a China North Industries Group Corporation Limited (NORINCO) eladásai 2020-hoz képest 11 százalékkal nőttek 2021-ben, míg a második helyen álló Aviation Industry Corporation of China (AVIC) eladásai 9 százalékkal. A harmadik nagyvállalat, amely 2020-hoz képest 4,2 százalékos növekedést ért el 2021-ben, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) volt.

A China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) eladásai 13 százalékkal ugrottak meg 2020-ról 2021-re. Csak a China Electronics Technology Group Corporation (CETC) - amely információs technológiákat és elektronikát épít - tapasztalt 5,6 százalékos visszaesést az eladásaiban - de az ellátási lánc zavarai ezekben a technológiai ágazatokban a világjárvány következtében a leginkább sújtottak közé tartoztak.

A szűk keresztmetszetek

Pekingnek azonban három fő területen továbbra is kihívásokkal kell megküzdenie: ez a nagyon fejlett elektronika, a tengeralattjáró-zajcsillapítási technológia és a precíziós tervezést magában foglaló hajógyártási technológia.

A tengeralattjáró-zajcsillapítási technológiában nyújtott orosz segítség bizonyára segíteni fog Pekingnek csökkenteni a különbséget a fejlettebb haditengerészeti hatalmakkal, például az Egyesült Államokkal szemben. A kínaiak az elmúlt időszakban jelentős beruházásokat hajtottak végre az elektronikus hadviselésbe, a mesterséges intelligenciába (AI) és a kvantumtechnológiába is.

Valóban, a kínaiak által kifejlesztett védelmi képességek és számos feltörekvő technológia terén elért előrelépésük nagymértékben előmozdították az USA új stratégiájának létrejöttét, amelynek célja hogy megőrizze technológiai fölényét riválisaival szemben bizonyos technológiai területeken, mint például a mesterséges intelligencia, a kibernetikai technológia, a pilóta nélküli rendszerek és a gépi tanulás.

2016 és 2020 között Peking elsődleges katonai exportcélpontja Pakisztán, Banglades és Algéria volt. A fent említett országokon kívül 2011-ben a kínaiak fegyveres drónokat (UAV) kezdtek exportálni Szaúd-Arábiába, Egyiptomba és Üzbegisztánba. Belgrád és Peking is egyre szorosabban működik együtt. 2019 őszén a kínai AVIC kilenc fegyveres drónt adott el Belgrádnak, amely az eddigi legnagyobb kínai fegyvereladás Európa felé.

Együttműködő elitek a fejlődő világban

Úgy tűnik, a Kínai Népköztársaság felismerte, hogy a fegyverkereskedelem számos kínai külpolitikai és gazdasági célt szolgálhat. Vegyük Afrika esetét, amely gazdag szénhidrogénekben és ásványi anyagokban, így mágnesként vonzzák a kínai gazdaságot.

Kína igyekszik afrikai autokrata államokhoz kötődni, és felszítani a Nyugattal szembeni ellenszenvet. Utalva a Nyugatra, a Kína-Afrika Együttműködési Fórum előtt 2021 novemberében Hszi elnök azt hangoztatta, hogy „ellen kell állni a belügyekbe való beavatkozásnak, a faji megkülönböztetésnek és az egyoldalú szankcióknak… és közös törekvéseinket és érdekeinket közös fellépésekké kell alakítani”.

A közszolgálatnak szánt képzési és továbbképzési programok ürügyén a „Kína-Afrika Akcióterv” keretében Peking növelte a katonai személyzet számára a lehetőségeket. 2018-ban Kína 50 afrikai nemzet magas rangú katonai tisztviselőit látta vendégül a Kína-Afrika védelmi fórumon, azzal a céllal, hogy kiterjessze befolyását a katonai vezetés körében.

A magas rangú afrikai katonai személyiségekkel fenntartott kapcsolatok Kínát a geopolitikai versenytársak elé helyezik, egyben rugalmasan képesek kezelni a törékeny afrikai nemzetek vezető-cseréjének esetleges következményeit. Például a zimbabwei fegyveres erők főnöke, Constantino Chiwenga tábornok három nappal azelőtt találkozott magas rangú vezetőkkel Kínában, hogy 2017-ben leváltották Robert Mugabét, Afrika egyik leghosszabb ideje szolgálatot teljesítő vezetőjét. Ez joggal váltott ki spekulációkat, hogy Peking vajon tudott-e a készülő puccsról.

Valóban, a Kínai Népköztársaság nagyon hatékonyan együttműködik a fejlődő világ magas rangú védelmi személyzetével. A katonaság számos fejlődő országban a politika gerincét képezi, és a névlegesen polgári vezetőknek szükségük van a támogatásukra. Következésképpen a kínai ipar könnyen elérhető katonai exportpiacokkal rendelkezik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)