Az EU és Kína vezetői a ma kezdődő kétnapos találkozójukon sokkal több nehéz kérdéssel fognak szembesülni, mint a másfél évvel ezelőtti, virtuális csúcstalálkozójukon. Az EU-Kína csúcstalálkozó kedvezőtlen geopolitikai környezetben zajlik: a kapcsolatokat továbbra is megterheli Oroszország Ukrajna elleni agressziója, de a Hamász Izrael elleni terrortámadásait követő közel-keleti eszkaláció is.
Óriási deficit
Charles Michel és Ursula von der Leyen uniós vezetők Pekingben találkoznak Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Csiang miniszterelnökkel, amely az első személyes EU-Kína csúcstalálkozó 2019 óta. Tekintettel arra, hogy az európaiak a tavaszi EP választásokra és az azt követő vezetőváltásokra várnak, ez a csúcstalálkozó valószínűleg az utolsó lesz ebben a formában.
Az uniós vezetők azzal a kiemelt céllal utaznak Pekingbe, hogy csökkentsék az európai gazdaság túlzott függőségét a kínai importtól. Von der Leyen az utazása előtt az AFP-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU Kínával szembeni kereskedelmi deficitje két év alatt megduplázódott, és 2022-re rekordösszegűre, 390 milliárd euróra emelkedett.
"Az európai vezetők hosszú távon nem fogják eltűrni a kereskedelmi egyensúlyhiányt" - mondta. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az "egyensúlyhiány látható, mivel az EU-ba irányuló kínai export háromszor nagyobb, mint az EU-ból Kínába irányuló export. Más szóval, amikor három konténer érkezik Kínából Európába, kettő üresen megy vissza".
Valóban, az EU, amely nagy nettó exportőr, nem rendelkezik hasonló kereskedelmi egyensúlyhiánnyal egyetlen más nagy gazdasággal sem. Az uniós tisztviselők szerint ez a kínai piachoz való gyenge hozzáférést bizonyítja, mivel számos ágazat még mindig el van zárva a külföldi verseny elől.
Keményebb uniós kurzus
E tekintetben Európa szigorított a Kínával szembeni kurzusán, például azzal, hogy vizsgálatot indított az elektromos járművek behozatalára vonatkozóan, mivel úgy véli, hogy az állami támogatások miatt aláássák a növekvő európai piacot, és illegálisan megnehezítik az európai gyártók helyzetét.
Az autóipar továbbra is az EU egyik legfontosabb iparága, amely több mint 14 millió munkahelyet biztosít. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az EU szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kereskedelmi Világszervezetnél a Kínában gyártott és az EU-ba exportált elektromos autók ellen.
Az európaiaknak számos kifogásuk van a kínai befektetéseik kezelésével kapcsolatban is, mint például az 5G távközlési hálózat berendezésgyártójának, amelynek piaci részesedése a hazai nyomás miatt 10 százalék alá esett.
Az Európai Bizottság szerint a befektetőkre vonatkozó különböző korlátozások miatt a befektetők egyharmada a tavalyi évben jövedelemcsökkenést könyvelhetett el, és kétharmaduk arra számít, hogy a Kínában folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatos nehézségeik a következő évben még inkább növekedni fognak. "Kína egyre gyakrabban folyamodik kereskedelmi kényszerhez, az európai áruk bojkottálásához és a kritikus nyersanyagok exportjának ellenőrzéséhez" - mondta Ursula von der Leyen három hete.
Az elmúlt évben Kína nem teljesítette a COVID-19 világjárvány miatti 3 éves leállást követően a gazdaságának erőteljes fellendülésére vonatkozó várakozásokat. Ez sebezhetővé teszi a kereskedelmi tárgyalásokon, mivel csökkenti a gazdasági megtorlással való fenyegetés képességét, amelyhez Hszi uralkodása alatt oly gyakran folyamodott, különösen az EU-val szemben.
"Ami biztató volt a Kínára adott idei európai politikai válaszlépésekkel kapcsolatban, az az, hogy azokat nem a pekingi megtorlástól való félelem alakította, ahogyan az az elmúlt években gyakran történt" - értékelte Noah Barkin, az amerikai Német Marsall Alap munkatársa.
Az orosz szankciók kérdése
Az a bejelentés, hogy több kínai vállalatra is vonatkozhatnak uniós szankciók, mert támogatják az Oroszország elleni szankciókat, a közelgő pekingi tárgyalások egyik fő akadálya lehet.
Az EU egyszer már engedett Pekingnek, amikor júniusban, az Oroszország elleni 11. szankciócsomag elfogadása során eleget tett Kína követelésének, és 8-ról 3-ra csökkentette a szankciókkal sújtott kínai vállalatok listáját. Peking minden bizonnyal ma és holnap ismét megpróbálja majd ugyanezt, de ezúttal ez sokkal nehezebb lesz, mint júniusban.
Az EU-nak megvan az a befolyása, hogy követeléseit intézkedésekkel való fenyegetéssel támassza alá. Ha Hszi nem hagyja abba a kijátszást, az EU szankciókat fog bevezetni 13 kínai vállalat ellen - közölték EU tisztviselők a Politico-val.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt az EU Bizottsága bejelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók teljes kijátszásának 70 százaléka kínai vállalatokon keresztül történik, beleértve a katonailag érzékeny termékeket, amelyek növelik az orosz hadsereg kapacitását az Ukrajna elleni agresszióban.
Az USA álláspontjához való igazodás
A közelmúltban San Franciscóban tartott amerikai-kínai csúcstalálkozó, amelyen a kínai vezető a gazdasági nyomásgyakorlás politikájának enyhítését és a nyugati kérések teljesítésére való készséget jelezte, támogatást jelent majd az uniós vezetők számára a pekingi tárgyalások során.
Hszi a Biden elnökkel folytatott megbeszéléseken kimutatta erőfeszítéseit, hogy az amerikai befektetők ne hagyják el a kínai piacot. Ez a hozzáállás az európaiakkal folytatódhat és az EU vezetői ma minden bizonnyal erre számítanak.
"Továbbra is tárgyalni fogunk Kínával arról, hogyan tehetjük igazságosabbá és fegyelmezettebbé a versenyt. A Kínához való viszonyunk története még nincs teljesen megírva. Semmi sincs előre eldöntve" - mondta 10 napja Ursula von der Leyen.
Az EU-nak érdeke, hogy szigorítson Kína felé, nemcsak azért, hogy megvédje saját gazdasági környezetének versenyképességét, hanem azért is, hogy az amerikai választásokat megelőző évben kiegyenlítse pozícióját az USA-val szemben.
Az európaiak és az USA közötti kölcsönös kereskedelem néhány jelentős akadálya még mindig megoldatlan, például a Trump-korszakból származó, az európai exportra vonatkozó korlátozások. Az USA Kínával kapcsolatos álláspontjához való igazodás azt jelezné Washington számára, hogy az EU-ban nincsenek stratégiai nézeteltérések Pekinggel kapcsolatban, amint arra néhány európai vezető, például Emmanuel Macron tavalyi fellépéséből következtetni lehetett.
Pekingi üzenet
A kínai központi pártlap szerint Európa Kínával kapcsolatos politikája egyre inkább a "versenytárs" vagy akár a "rivális" irányába tolódik el, például a Kínával szembeni "kockázatcsökkentő" megközelítést szorgalmazza, megerősíti a politikai és biztonsági aggályokat, és csatlakozik az USA Kínával szembeni elszigetelő politikájához. Mindezek a tényezők szükségtelen akadályokat és nehézségeket teremtenek a Kína-Európa kapcsolatok számára.
Ha ez így folytatódik, akkor reális esély van arra, hogy Kína és Európa "partnerekből" "riválisokká" válnak, annak ellenére, hogy ezt egyik fél sem szeretné. Peking szerint Európának „fel kell ismernie, hogy az átfogó stratégiai partnerség az egyetlen pontos és megfelelő pozicionálás Kína és Európa között.”
Nos, ebben a világpolitikai helyzetben ebből nem sok minden fog a közeljövőben megvalósulni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
