A Washington és Peking közötti politikai feszültség töretlen dinamikával eszkalálódik. Az amerikai kormányzat múlt pénteken szankciókkal sújtotta Hongkong vezetőjét és 10 másik Peking-párti tisztségviselőt.
Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter pedig tegnap érkezett három napos látogatásra Tajvanra, 1979 óta a legmagasabb szintű amerikai delegáció vezetőjeként – ami újonnan kiváltotta Peking dühét.
India kezdte
De a legsúlyosabb lépés múlt csütörtökön érkezett, amikor Trump elnök betiltott mindenfajta ügyletet a TikTok videomegosztó kínai anyavállalatával, a ByteDance vállalatcsoporttal, valamint a WeChat közösségi platformot működtető Tencent kínai internetes óriással és mindkét cég leányvállalataival.
Az elnöki rendelet szerint a TikTok adatokat gyűjt a felhasználók hollétéről, az internetes oldalak megnyitásának és a kereséseknek az előzményeiről, ami lehetőséget nyújt Kínának arra, hogy figyelje a szövetségi tisztségviselők és a velük szerződők mozgását, zsarolás céljából gyűjtsön róluk adatokat, és ipari kémkedést folytasson. Trump szerint a TikTok ráadásul cenzúrázza azokat a tartalmakat, amelyeket politikailag érzékenynek tekint a Kínai Kommunista Párt.
Európában kevesen figyeltek fel arra, hogy válaszul az indiai-kínai határösszetűzésre az indiai kormány már június 29-én betiltotta a TikTok-ot, 58 másik kínai applikációval együtt. Az amerikai külügyminiszter már akkor üdvözölte Új-Delhi lépését és megjegyezte, hogy ezt akár az USA is megteheti.
A háttérben az amerikai belbiztonsági szervek már egy éve lehetséges nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek a TikTok-ra és idén meg is indult a hivatalos nemzetbiztonsági vizsgálat. Ezt egy minisztériumokon átnyúló szervezet (Committee on Foreign Investment in the United States, CFIUS) végzi, amely külföldi befektetési tranzakciókat vizsgálnak meg nemzetbiztonsági szemszögből, és adnak véleményt a Fehér Háznak.
De lehet, hogy mégsem eszik olyan forrón a kását, hiszen amerikai sajtójelentések szerint a TikTok tulajdonosa már holnap beperli a Trump-kormányzatot az elnöki rendelet miatt. A kiszivárgott beadvány szerint az elnöki rendelet alkotmányellenes és a nemzetbiztonsági érvelés alaptalan.
Kína tajtékzik
Trump könnyen ellenszélben találhatja magát, ugyanis, a CIA belső vizsgálata szerint, noha Peking adott esetben hozzáférhet a felhasználói adatokhoz, de arra semmifajta bizonyíték nincs, hogy ez valaha megtörtént volna.
A német állami média elemzője is kiemeli, hogy bár Kína orwelli szinten figyeli meg állampolgárait, a TikTok elleni támadás teljesen abszurd, hiszen a szolgáltató semmiben sem különbözik olyan más közösségi médiától, mint például a Twitter. Mindkét szolgáltató esetében a felhasználó feltölti az éterbe az információt és azt bárki a világon megtekintheti.
A kínai kommunista párt szócsöve leszögezi, hogy Tump lépése egyszerűen el akarja tiporni Kína legsikeresebb globalizált internet vállalatát. A szócső szerint Washington ugyanezt tette az 1980-as években a sikeres japán félvezetőiparral, amikor egyszer csak 100 százalékos büntetővámot vetett ki, megrendítve a japán szektort.
Az orosz külügyi szóvivő is beszállt a vitába, kiemelve, hogy TikTok elleni lépés megsért több WTO rendelkezést és szembemegy a szabadpiac alapelveivel.
A Mol ment a legnagyobbat, de az OTP-nek vagy a Richternek sem kellett szégyenkeznie. 
