Kínosan beszorult az angol kormány – most Európának ad ultimátumot

Manchesterben vasárnap kezdődött a brit kormányzó konzervatív párt négy napos konferenciája. Ha valaki egy olyan pártot szeretne látni, amely teljesen elvesztette a kapcsolatát a realitással, jó helyen jár. Miközben már a világsajtót is bejárják a bezárt benzinkutak és az üres soroktól kongó angol bevásárlóközpontok képei, a párt vezetői elképesztő nyilatkozatokat tesznek.

Boris Johnson miniszterelnök a konferencia szünetében adott interjújában kijelentette: „Ez az ország világvezető, ha a beszállítási láncokra és a logisztikára gondolunk”. Rishi Sunak sem akart lemaradni a szürreális nagyotmondásban és leszögezte: Nagy-Britanniát „Földünk legizgalmasabb helyévé tesszük”. Mindezt hallva az ember nem tudja, hogy melyik bolygóról beszélnek.

Mese habbal

Valóban, a hétvégén még mind Londonban, mind Dél-Angliában továbbra is benzinhiány volt a benzinkutakon. Éppen ezért hétfőtől a katonaság tagjai álltak be teherautósofőrnek, hogy ellássák a kutakat. De Boris Johnson nem Boris Johnson lenne, ha nem ment volna át kommunikációs támadásba ebben a helyzetben.

A BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy a benzinkutakon, a vágóhidakon és a baromfitelepeken tapasztalható irtózatos munkaerőhiány tulajdonképpen egy szándékosan előidézett „alkalmazkodási időszak” része. A Brexit folyamat során az Egyesült Királyság most vesz búcsút attól a gazdasági modelltől, amely alacsony bérekre, alacsony képzettségi szintekre és alacsony termelékenységre épült. Az olcsó bevándorlókra épülő modell helyett a munkavállalóknak most béreket kellene emelniük, hogy a britek újra teherautósofőrök és vágóhídi munkások legyenek.

Belpolitikai taktikázás 

A kormányzat most pár hónapos vízummal csalogatna 5000 teherautósofőrt és a 5500 munkást a baromfiiparba, hogy a britek nyugodtan élvezhessék a karácsonyt a pulykasült mellett. De hogy hány EU polgár él ezzel az átmeneti lehetőséggel, az még teljesen nyitott kérdés. A kormány ugyanis világossá tette, hogy ezek a vízumok nem képezik semmifajta stratégia részét. 

Johnson sokkal inkább megpróbálja most a pártját a brit munkavállalók magasabb béreinek védelmezőjeként feltüntetni és ezzel behatol az ellenzéki Munkáspárt politikai vadászterületére. 

Bár a közvélemény-kutatásokban a konzervatívok a széleskörű áruhiány ellenére vezetnek a Munkáspárt előtt, nagy kérdés, hogy ez a hiány fennmaradása esetén tartható-e az idegenek elleni uszító propagandával. Nagyon is fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a magasabb bérekkel járó magasabb termelési költségeket a cégek áthárítják a fogyasztókra, akiknél ez magasabb árak formájában jelentkezik. Mintha már nem lenne elég frusztráló a választóknak az egekbe törő energiaár. 

A nukleáris opció

Véletlen-e hát, hogy a beszorult brit kormány újra ultimátummal fenyegetőzik Brüsszel irányába az észak-írországi protokoll (jegyzőkönyv) kapcsán? Bizony nem. Márpedig, ha London egyoldalúan kilépne ebből a protokollból, az mind az EU-val, mind az Egyesült Államokkal súlyos diplomácia válságot idézne elő (Biden elnök részben ír származású és a nagypénteki megállapodást nem akarja veszélyeztetve látni).   

A Brüsszel-London kapcsolat már eddig is feszült volt: az idén január óta hatályos és kötelezően végrehajtandó Brexit-megállapodás északír-brit határra vonatkozó vámellenőrzési szabályát most szeptember végétől kellett volna alkalmaznia a brit hatóságoknak, de a szeptember eleji újabb egyoldalú döntéssel azt jelentette be a brit kormány, hogy azt továbbra sem fogja alkalmazni és immár határidőt sem rendelt az újabb halasztáshoz.

London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.

A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti.

London március végén jelentette be, hogy egyoldalúan elhalasztja a protokoll egyes áruellenőrzési előírásainak alkalmazását. Az EU válaszul jogi eljárást indított a brit kormány ellen, de később megállapodás született arról, hogy a London által bejelentett egyoldalú halasztások szeptember végéig tarthatnak. Egy hónapja tett nyilatkozatával aztán ezt a határidőt meghatározatlan időre tolta ki a brit kormány.

Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként és a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbólumaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország egykor katonai szigorral őrzött 499 kilométeres határán - amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára - hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, de az EU álláspontja szerint ennek egyetlen lehetséges módja az észak-írországi protokoll maradéktalan betartása, ezért a protokollt nem lehet újratárgyalni.