Manchesterben vasárnap kezdődött a brit kormányzó konzervatív párt négy napos konferenciája. Ha valaki egy olyan pártot szeretne látni, amely teljesen elvesztette a kapcsolatát a realitással, jó helyen jár. Miközben már a világsajtót is bejárják a bezárt benzinkutak és az üres soroktól kongó angol bevásárlóközpontok képei, a párt vezetői elképesztő nyilatkozatokat tesznek.
Boris Johnson miniszterelnök a konferencia szünetében adott interjújában kijelentette: „Ez az ország világvezető, ha a beszállítási láncokra és a logisztikára gondolunk”. Rishi Sunak sem akart lemaradni a szürreális nagyotmondásban és leszögezte: Nagy-Britanniát „Földünk legizgalmasabb helyévé tesszük”. Mindezt hallva az ember nem tudja, hogy melyik bolygóról beszélnek.
Mese habbal
Valóban, a hétvégén még mind Londonban, mind Dél-Angliában továbbra is benzinhiány volt a benzinkutakon. Éppen ezért hétfőtől a katonaság tagjai álltak be teherautósofőrnek, hogy ellássák a kutakat. De Boris Johnson nem Boris Johnson lenne, ha nem ment volna át kommunikációs támadásba ebben a helyzetben.
A BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy a benzinkutakon, a vágóhidakon és a baromfitelepeken tapasztalható irtózatos munkaerőhiány tulajdonképpen egy szándékosan előidézett „alkalmazkodási időszak” része. A Brexit folyamat során az Egyesült Királyság most vesz búcsút attól a gazdasági modelltől, amely alacsony bérekre, alacsony képzettségi szintekre és alacsony termelékenységre épült. Az olcsó bevándorlókra épülő modell helyett a munkavállalóknak most béreket kellene emelniük, hogy a britek újra teherautósofőrök és vágóhídi munkások legyenek.
Belpolitikai taktikázás
A kormányzat most pár hónapos vízummal csalogatna 5000 teherautósofőrt és a 5500 munkást a baromfiiparba, hogy a britek nyugodtan élvezhessék a karácsonyt a pulykasült mellett. De hogy hány EU polgár él ezzel az átmeneti lehetőséggel, az még teljesen nyitott kérdés. A kormány ugyanis világossá tette, hogy ezek a vízumok nem képezik semmifajta stratégia részét.
Johnson sokkal inkább megpróbálja most a pártját a brit munkavállalók magasabb béreinek védelmezőjeként feltüntetni és ezzel behatol az ellenzéki Munkáspárt politikai vadászterületére.
Bár a közvélemény-kutatásokban a konzervatívok a széleskörű áruhiány ellenére vezetnek a Munkáspárt előtt, nagy kérdés, hogy ez a hiány fennmaradása esetén tartható-e az idegenek elleni uszító propagandával. Nagyon is fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a magasabb bérekkel járó magasabb termelési költségeket a cégek áthárítják a fogyasztókra, akiknél ez magasabb árak formájában jelentkezik. Mintha már nem lenne elég frusztráló a választóknak az egekbe törő energiaár.
A nukleáris opció
Véletlen-e hát, hogy a beszorult brit kormány újra ultimátummal fenyegetőzik Brüsszel irányába az észak-írországi protokoll (jegyzőkönyv) kapcsán? Bizony nem. Márpedig, ha London egyoldalúan kilépne ebből a protokollból, az mind az EU-val, mind az Egyesült Államokkal súlyos diplomácia válságot idézne elő (Biden elnök részben ír származású és a nagypénteki megállapodást nem akarja veszélyeztetve látni).
A Brüsszel-London kapcsolat már eddig is feszült volt: az idén január óta hatályos és kötelezően végrehajtandó Brexit-megállapodás északír-brit határra vonatkozó vámellenőrzési szabályát most szeptember végétől kellett volna alkalmaznia a brit hatóságoknak, de a szeptember eleji újabb egyoldalú döntéssel azt jelentette be a brit kormány, hogy azt továbbra sem fogja alkalmazni és immár határidőt sem rendelt az újabb halasztáshoz.
London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti.
London március végén jelentette be, hogy egyoldalúan elhalasztja a protokoll egyes áruellenőrzési előírásainak alkalmazását. Az EU válaszul jogi eljárást indított a brit kormány ellen, de később megállapodás született arról, hogy a London által bejelentett egyoldalú halasztások szeptember végéig tarthatnak. Egy hónapja tett nyilatkozatával aztán ezt a határidőt meghatározatlan időre tolta ki a brit kormány.
Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként és a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbólumaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország egykor katonai szigorral őrzött 499 kilométeres határán - amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára - hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.
A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, de az EU álláspontja szerint ennek egyetlen lehetséges módja az észak-írországi protokoll maradéktalan betartása, ezért a protokollt nem lehet újratárgyalni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
