Kinőtte budapesti központját a WHO - Az Orbán-kormány fizeti a bővítést

A Kormány egyetért azzal, hogy Magyarország tárgyalásokat folytasson az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) Budapesten működő Globális Szolgáltató Központjának bővítése érdekében - jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben az erről szóló kormányhatározat. A tárgyalásokat a külgazdasági és külügyminiszternek kell lefolytatni a WHO-val.

A Pénzügyminiszternek pedig gondoskodnia kell bővítésével összefüggésben kiválasztott ingatlan építészeti, átalakítási, üzemeltetési tevékenység elvégzéséről és a szükséges forrás rendelkezésére állásáról, valamint a  bővített irodaterület bérleti díjának, bútorozásáról és folyamatos üzemeltetés forrásának biztosításáról.

“Jelentőségteljes esemény mindannyiunk számára, hogy tanúi lehetünk a magyar Kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös törekvése megvalósulásának, a WHO új Budapest Központjának létrehozásának, amellyel hozzájárulunk a szervezet hatékonyságának további növeléséhez” – mondta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a WHO Budapesti Központjának hivatalos megnyitóján még 2016. december 13-án.

A politikus szerint a WHO budapesti, XIII. kerületi, Váci úti központjának megnyitása a magyar kormány és az Egészségügyi Világszervezet közötti sikeres tárgyalási folyamat eredménye, amely előrevetíti a két fél közötti szoros együttműködés újabb szintre emelését. Az államtitkár akkor arról beszélt, hogy a szervezet előtt nagy kihívások állnak, a migrációs problémákkal is szembe kell néznie, továbbá a járványok miatt is sok fontos feladata van.

Húsz munkatárs kezdte meg tevékenységét az irodában, kétharmaduk külföldi volt. Hans Troedsson, a WHO főigazgató-helyettese azt hangsúlyozta 2016 decemberében: a teljes projekt kiválóan bizonyítja a szervezet és a magyar kormány elmúlt hónapokban kialakított együttműködésének hatékonyságát. A WHO nem az első ENSZ-szervezet volt, amely irodát nyitott Budapesten.

Mint arról lapunk is írt, a WHO szerint a karanténok lazítása újabb fertőzéshullámhoz vezethet. Arra figyelmeztetett a szervezet, hogy miközben Nyugat-Európában nagyrészt visszaszorulni vagy stagnálni látszik a járvány, Kelet-Európában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában egyre növekszik a (diagnosztizált) esetek száma. Szerintük nem kétséges, hogy az otthoni karantén és a társadalmi távolságtartásra vonatkozó egyéb intézkedések sikeresen megakadályozták a fertőzés terjedését, de ez a vírus továbbra is kimagaslóan veszélyes marad.