Kínzókamrákat működtettek az oroszok és újra polgári célpontokat támadnak

Az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn, kora délután a Harkiv megyei Pervomajszke településre, a támadás következtében hét helyi lakos vesztette életét, köztük egy 15 éves gyermek - hozta nyilvánosságra az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat megyei részlegének sajtóosztálya. Korábban Mikola Baksejev, Pervomajszke polgármestere azt közölte, hogy az orosz rakétacsapás következtében egy kiskorú lány vesztette életét. A katasztrófavédelem jelentése szerint a támadás helyi idő szerint fél kettő körül történt. Lakóházakat döntött romba, tűz ütött ki egy nyári konyhában és egy autóban. A kutatási és mentési munkálatok még tartanak. A nap folyamán a megyében az ukrán erők által nemrég felszabadított Kupjanszkot is lőtték az orosz csapatok. Utóbbi településen kigyulladt egy egyházi iskola épülete és egy 500 négyzetméteres üzlethelyiség. Egy helyi lakos sérült meg.

Az ukrán hatóságok két újabb tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyében lévő, orosz megszállás alól felszabadított Izjum városban - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Izjumban elsőként feltárt tömegsírba - amelyben több mint négyszáz holttestet találtak - egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek. "Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek" - emelte ki az elnök. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. Majd a fogvatartottakat innen Oroszországba vitték - tette hozzá az SZBU.

Egy orosz férfi többször rálőtt a helyi katonai sorozóbizottság vezetőjére egy szibériai városban. Az eset Uszt-Ilimszk városában történt, amely a szibériai Irkutszk régióban található, és mintegy 85 ezer lakosú település. Az esetről a közösségi médiában videó is megjelent, amelyen az látható, hogy egy terepszínű ruhába öltözött fegyveres lőni kezd, majd a teremben lévő emberek menekülni kezdenek.

Helyi hírek szerint vasárnap is folytatódtak a Vlagyimir Putyin részleges katonai mozgósítási parancsa elleni tiltakozások az egyik kaukázusi területen, Dagesztánban. Ráadásul nem csupán békés demonstrációról van szó, hanem a tüntetők össze is csaptak a rendőrséggel.

Az orosz hadsereg egyes egységei felvonultak a grúziai határátkelőkhöz, ami azt feltételezi, hogy hamarosan zár alá kerülhet az ország. Többen várják, hogy hamarosan fizikailag is megpróbálják megakadályozni, hogy a hadköteles korú férfiak elhagyják Oroszországot. Ugyanakkor nagyon sokan próbálják Mongólia felé is elhagyni Oroszországot, amely a teljes kétségbeesést jelezheti. Nem véletlen, hogy egyre több hangadó követeli a határok lezárását. Ilyen Szergej Cekov, az orosz parlament felsőházának, a Föderációs Tanácsnak a tagja, aki szintén ezt szorgalmazza.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt állította, hogy a Kreml tömeges mozgósítása keretében besorozott hadkötelesek egy részét kiképzés nélkül közvetlenül az ukrajnai frontvonalra küldik. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma és más szakértők figyelmeztetései szerint amennyiben a besorozottak közül sokan érdemi kiképzés nélkül kerülnek a frontra, akkor bevetésükkor fennáll a „nagy lemorzsolódás” kockázata. Szerintük ez nem légből kapott dolog, ugyanis bizonyítható, hogy az oroszbarát erők által megszállt területeken végrehajtott kényszersorozottakat azonnal harcba küldték. Köztük volt a Krím-félszigeten újonnan behívott állomány, valamint a luhanszki régió katonái, akik az elmúlt napokban kaptak beidézést.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség közöl néhány részvételi adatot a megszállt Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban pénteken kezdődött és még az oroszbarát Szerbia által is elutasított „referendumokról”. A számok azt sugallják, hogy a részvételi arány elegendő volt ahhoz, hogy a meghatalmazott orosz hatóságok legitimnek nyilvánítsák őket, a helyi szervek állítása szerint a donyecki régióban 77 százalékos volt a részvétel, míg Herszonban 49 százlaék.

Az Enerhoatom, az ukrajnai állami nukleáris vállalat állítása szerint az oroszok azt a látszatot keltették, mintha a vállalatnak az atomerőművekben tartózkodó munkatársai is részt vettek volna a „népszavazásokon”, noha szerintük erre sehol nem került sor. Az oroszok másképpen is próbálták állítólag azt a látszatot kelteni, mintha valós esemény lenne az oroszországi csatlakozásról szóló referendum. Olekszandr Sztyuk, Szivierodonyeck ukrán polgármestere „hazugságnak és propagandának” nevezte az oroszok által rendezett „színjátékot”. Egyúttal azzal vádolta az oroszbarát erőket, hogy a Krím-félszigetről embereket hurcolnak el a szavazásra.