Kis országgal kezdünk stratégiai viszonyt a keleti nyitás jegyében
A két ország miniszterelnökének döntése alapján stratégiai megállapodást kötünk Laosszal, a részletekről itt olvashat. A miniszterelnök szerint a két ország között hosszú időre visszanyúló jó kapcsolat van, ez tulajdonképpen egész arra az időre nyúlik vissza, amíg mindketten a szocializmust építettük, akkor tanult nálunk sok laoszi és vietnami diák. Mi érdemes tudni erről a távoli országról?
Földrajz, gazdaság
Laosz az Indokínai-félszigeten található, Vietnam és Thaiföld között, de rövid szakaszon Kína, Mianmar és Kambodzsa is határolja. Népessége 7 millió körül van, így ebből a szempontból nálunk kisebb ország, területe ugyanakkor két és félszerese Magyarországénak: 236 ezer négyzetkilométer. Az ország meglehetősen szegény hozzánk viszonyítva: az egy főre jutó GDP 2600 dollár, míg nálunk 15 000.
Laosz trópusi ország bőséges csapadékkal a monszunnak köszönhetően, amely májustól októberig tart. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó, amely a GDP 50 százalékát adja és a munkaerő 80 százalékát foglalkoztatja. Legfontosabb terméke a rizs, emellett jelentős még a kávé-, és teatermesztés. Gyorsan növekszik az országba irányuló turizmus, az első számú látványosság Luangprabang városa, az ország régi fővárosa, amely a világörökség részét képezi.
Történelem
Ami az ország történelmét illet, az első laoszi királyság 1353-1707 között állt fenn, majd három részre bomlott fel. A három állam rövidesen sziámi fennhatóság alá került, az egyikük rövid ideig vietnami uralom alatt volt, majd 1893-ban jött a francia gyarmatosítás. A második világháborúban Japán foglalta el az országot, majd kikiáltották a függetlenséget, de a franciák visszatértek. Végül 1949-ben független lett az ország, de belesodródott a szomszédos Vietnam konfliktusaiba. 1975-ben az észak-vietnami hadsereg foglalta el az országot, és megalakult a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, egy kommunista állam.
Nyitás és gyors növekedés
A 80-as években vietnami mintára nyitni kezdett az ország a piacgazdaság felé, 1986-tól magántőkét is beengedtek az országba. 1988-tól 6 százalékos ütemben növekedett a gazdaság, az a 2000-es évek elején tovább gyorsult, azóta is évről évre 7 százalék körüli a mérték. A bázis, ahonnan indultak, azonban olyan mély volt, hogy még nem tudtak kitörni a legszegényebb országok köréből.
Az ENSZ Fejlesztéspolitikai Bizottságának 2018. márciusi jelentése szerint Laosz tavaly először teljesített a „legkevésbé fejlett országok” (LDC) kategóriából történő kilépéshez szükséges előfeltételeket. A feltételek második alkalommal történő teljesülése esetén a Bizottság jelentést készít a fejlődés tendenciáiról az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága részére, amely a jelentés támogatása esetén az ENSZ taggyűlése elé terjeszti azt. A kormány célja, hogy az országnak 2020-ig sikerüljön kikerülnie a „legkevésbé fejlett ország” kategóriából.
Laoszi exportunk
Ami Laoszba irányuló exportunkat illeti, 2015-ben kezdett dinamikusan növekedni, az elmúlt három évben 88 millióról 1,9 milliárd forintra nőtt. Ez ugyan egész exportunkhoz képest elenyésző hányad, a dinamika folytatódása esetén idővel már számottevő lehet.
|
| Laoszi exportunk és importunk |
