|
| Donald Trump amerikai- és Hszi Csinping kínai elnök. (Fotó: AFP/Getty) |
A világ legnagyobb gazdaságai az elmúlt időszakban érezhetően tovább lassultak. A pénteken nyilvánosságra hozott októberi amerikai ipari termelési adat 2009 márciusa óta a legrosszabb érték a maga éves alapon 0.8 százalékos csökkenésével – mindez úgy, hogy közben a központi költségvetés hiánya az elmúlt 12 hónapban meghaladta az 1 ezermilliárd dollárt! A kínai állóeszköz befektetések az év első tíz hónapjában csak 5.2 százalékkal gyarapodtak, ami a legalacsonyabb érték 1996 óta.
A japán gazdaság a harmadik negyedévben erőteljesen lassult, a GDP csupán 0.2 százalékkal nőtt, ellentétben a második negyedév 1.8 százalékos növekedésével. A német gazdaság a harmadik negyedévben csupán 0.1 százalékkal gyarapodott, miközben a második negyedéves adatot 0.1 százalékos zsugorodásról 0.2 százalékos visszaesésre kellett korrigálni. Szingapúr és Hongkong gazdasága mindeközben már recesszióban van.
Trump választási üzemmódban
Eközben a Washington és Peking közötti kereskedelmi- és technológiai feszültségek tovább nyomasztják a befektetőket. A Wall Street Journal csütörtöki értesülései szerint számos kérdésben nincs egyetértés az USA és Kína között, ezek a vállalt agártermék-vásárlások volumene, a szellemi tulajdon védelme és a technológiai kényszertranszfer területe, valamint az eddig büntetővámok feloldásának mértéke és terjedelme. Emiatt egyelőre nem lehet összehozni a megállapodást, annak csúszása így nemcsak technikai, hanem számos érdemi résszel is magyarázható.
Egy forrás szerint Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló nem hajlandó addig beleegyezni a büntetővámok eltörlésébe, ameddig Kína nem enged más kérdésekben még jobban, és miután az amerikai részvénypiac magasan van, az elnök számára sem kényszer az engedmény. Trump a huzakodást már választási kampány szemüvegén keresztül nézi. Szerinte közel van a megállapodás Kínával, de csak olyan szerződést fognak aláírni, amely az USA számára kedvező, ha pedig ez nem sikerül, akkor jelentősen nagyobb büntetővámok jönnek a mostaninál is, hozzátéve, hogy ez nemcsak Kínára, hanem másokra is vonatkozik. Az elnök szerint senki nem csalt többet Kínánál, de elsősorban a korábbi amerikai vezetők a felelősek azért, hogy ezt engedték.
Kínai áttörés Ázsiában
Peking viszont nem hagyja, hogy a nemzetközi kommunikációs térben Trump egyoldalúan tematizálja a vitát. Hszi Csin-ping elnök a szerdai BRICS csúcstalálkozón „erőszakos, molesztáló” protekcionista taktikával vádolta Washingtont, amely szerinte aláássa a nemzetközi kereskedelmet és befektetéseket. Putyin elnök ugyanazon a rendezvényen úgy vélekedett, hogy már két éve csökken a világgazdaság aktivitása, amelyet negatívan befolyásolnak az egyoldalú – sokszor politikailag motivált – szankciók, és a tisztességtelen kereskedelmi verseny.
Az USA akadályai és India utolsó pillanatbeli kivonulása ellenére Kína november 4-én Ázsiában áttörést ért el. Az előzetes megállapodás szerint akár már jövőre aláírhatják az ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást (RCEP), ami a világ GDP-jének egyharmadát foglalná magába. A megállapodásban mind a 10 ASEAN ország részt venne, és ezen felül még 5 kereskedelmi partnerüket vonnák be: Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot.
Az RCEP az USA régióbeli hegemóniájára mér komoly csapást, hiszen még olyan közeli amerikai szövetségesek is csatlakoznak a Kína által donimált szövetségbe, mint Japán és Ausztrália. A hongkongi székhelyű South China Morning úgy vélekedett a megállapodásról, hogy bár az amerikai katonai erő még mindig domináns a térségben, de a puha befolyása (soft power) – különös tekintettel Kínára és a Dél-kínai tengerre – gyorsan szorul vissza.
Mint emlékezetes, 2017-ben Trump elnök önként adta át a gazdasági kezdeményezést Kínának Ázsiában, amikor bejelentette, hogy országát kilépteti a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből. Holott a TPP a globális GDP 40 százalékát ölelte volna fel és egy ekkora gazdasági blokk egyben komoly geopolitikai kihatással is jár. Washington olyan országokat hagyott faképnél, amelyek politikailag és katonailag is közelebb állnak az Egyesült Államokhoz, így Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Chile, Mexikó, Szingapúr, Malajzia, Vietnam, Brunei és Peru. Valóban, 2016 augusztusában Washington egyik legszorosabb térségbeli szövetségese, a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában.
Kissinger vészjósló figyelmeztetése
A Washington és Peking közötti sorozatos ütésváltások azonban komoly nyugtalansággal töltik el a 96 éves egykori külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót, Henry Kissingert, aki előkészítette Kína 1972-es nyitását és 2011-ben könyvet is írt Kínáról. Kissinger szerint a két országnak mielőbb rendeznie kell nézeteltéréseiket, különben olyan „katasztrofális” háború törhet ki, amely véresebb lenne, mint a két világháború.
Kissinger a fent említett könyvében utalt egy 1907-es brit külügyminisztériumi feljegyzésre, amely katonai konfliktust jósolt Berlin és London között az előbbi drámaian erősödő gazdasága miatt. Kissinger akkori írásában egy, az Európával elért "Atlanti közösséghez" hasonló "Csendes-óceáni közösség" megteremtése mellett kardoskodott, amely inkább konzultáción és kölcsönös megbecsülésen alapuló erőfeszítés lenne a közös haladásért, mint egy rivális kínai és amerikai tömb versenye.
Nos, a könyv megjelenése óta inkább a geopolitikai feszültségek folyamatos növekedésének lehettünk tanúi.
Több milliárd dollárt kalapoztak össze máris. 
