Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az átlagfizetésből élők életszínvonala sokat javult az elmúlt 10 évben, ellenben a minimálbér vásárlóereje vajmi keveset változott, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés pedig láthatóan csődöt mondott.

Ez a cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

Már 2007 februárja óta, azaz bő 13 éve készíti el havi rendszerességgel a Privátbankár.hu az élelmiszerárak alakulását vizsgáló Árkosár-felmérést. 30 élelmiszer árának változását követik nyomon rendszeresen, három hazai hipermarket egy-egy egységében. A felmérés a KSH által publikált fogyasztói árindex közzététele előtti 2 hétben történik, az eredményeket pedig a KSH inflációs adatközlése előtti napon teszik közzé. A maga nemében egyedülálló felmérés célja, hogy időről-időre bemutassa, hogyan alakul egy átlagos magyar család havi nagybevásárlásának ellenértéke.

Most erre a felmérésre alapozva vizsgáltuk meg, hogyan alakult egyes jövedelmi kategóriák vásárlóereje az elmúlt 10 évben. A Privátbankár felmérésének havi eredményeiből számoltunk egy éves átlagot, majd összevetettük ezt az értéket a nettó minimálbérrel, az átlagos nyugdíjjal, valamint az országos átlagos nettó fizetéssel. A végeredmény egészen meglepő lett abból a szempontból, hogy kiderült, nemcsak a nyugdíjasok vannak kedvezőtlen helyzetben, de még a minimálbéresek sem tudtak túl nagyot előrelépni. Ha valaki azonban az országos átlag környékén keres, érezhetően jobb életszínvonalat tapasztalhat.

Csak egy helyben toporognak a nyugdíjasok

Összesítésünk szerint míg 2010-ben a nagybevásárlást még 14 914 forintból meg lehetett úszni, addig idén erre az eddig eltelt hónapok átlaga alapján már 21 499 forintot kellett költeni. A növekedés mértéke 44,1 százalékos, ami egyébként jócskán meghaladja a teljes fogyasztói kosár alapján számolt kumulált inflációt.

Átlagosan a fogyasztói árak 10 év alatt 30,7 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. (Igaz, ebben az olyan ritkán vásárolt termékek is szerepelnek, mint a személyautó vagy háztartási nagyberendezések.) Vagyis a KSH fogyasztói kosarában legnagyobb súllyal szereplő alapvető élelmiszerek az átlagosnál jobban drágultak az elmúlt 10 évben.

Ennek az emelkedésnek a súlyát akkor lehet igazán felmérni, ha a magyarok fizetőképességét, jövedelmi helyzetét is megvizsgáljuk. Kérdés ugyanis, hogy a fizetések milyen mértékben tudták lekövetni az Árkosár-érték változását. Az átlagos nettó bér mellett megnéztük még a minimálbér és az átlagos nyugdíjak 2010 óta bekövetkezett változását is. Kíváncsiak voltunk, hogy az adott évben ezekből az összegekből hány nagybevásárlásra futotta.

Akik helyzete alig javult

A számok alapján jól látszik, hogy az átlag alatti összegből gazdálkodók helyzete egyáltalán nem, vagy csak minimálisan javult az elmúlt 10 évben. A jövedelem növekedése ugyanis nem teszi lehetővé azt számukra, hogy érdemben többször tudjanak bevásárolni olyan alapvető termékekből, melyekre minden háztartásban igényt tartanának. De nézzük a számokat!

Az Árkosár értékének 44,1 százalékos emelkedésével párhuzamosan

  • az átlagos nettó bér 95 százalékkal,
  • a nettó minimálbér 78,
  • az átlagos nyugdíj pedig csupán 47 százalékkal nőtt 2010 óta.

Ez azt eredményezte, hogy

  • míg 10 évvel ezelőtt az átlagos bérből élők 8,9-szer tudták megvásárolni az Árkosár-felmérésben szereplő termékeket, addig idén már 12-szer van erre lehetőségük.
  • A minimálbéreseknél nincs ekkora javulás a vásárlóerő tekintetében, ők tíz év alatt csak eggyel több bevásárlást tudnak havonta megejteni,
  • a legrosszabb helyzetben pedig a nyugdíjasok vannak, hiszen gyakorlatilag semmit sem változott az ellátás vásárlóereje. 2010-ben 6,5 vásárlást fedezett a nyugdíj, idén 6,7-et.

A társadalom legidősebb rétegét illetően fontos megjegyezni, hogy a kormány 2010-es hatalomra kerülése után megváltoztatta a nyugdíjszámítás metódusát. A béremelkedés ütemét is figyelembe vevő svájci indexálás helyett kizárólag a várt inflációhoz kötötték az évenkénti nyugdíjemelés mértékét. Ha a tényleges adat ezt meghaladja, akkor novemberben kiigazítják a nyugdíjakat, ami reálértékű változatlanságot jelent. Abban az esetben pedig, ha a kormány a költségvetés tervezése során túlbecsüli az inflációt és a tényleges adat annál alacsonyabb lesz, akkor minimális reálszintű értéknövekedést könyvelhetnek el a nyugdíjasok.

Kettészakadt a társadalom

Az elmúlt 10 év folyamatai egy grafikonon lesznek igazán szembeötlőek: ezen ugyanis nemcsak a minimálbéresek és nyugdíjasok stagnáló fizetőképessége rajzolódik ki, hanem az is kiderül, hogy ezen időszak alatt mennyire kettészakadt a társadalom a jövedelmi kategóriák alapján. Azok ugyanis, akik az országos átlagos bér szintű (vagy efeletti) fizetésből élnek, sokkal nagyobb biztonsággal és sokkal nagyobb mennyiségben tudják biztosítani a megélhetéshez szükséges alapvető élelmiszereket saját maguk és a háztartásuk számára.

Hiába az elmúlt években tapasztalt drágulás az élelmiszerek terén, a fizetésük növekedése bőven elviseli ezt a szintet. Emellett az adatok ismét rávilágítanak arra, az ellenzék és a szakmai körök által gyakran megfogalmazott igényre, miszerint vissza kellene állni a nyugdíjszámítás során a svájci indexálásra. A bérnövekedés elmúlt időszakban mutatott üteme miatt ugyanis csak egyre jobban leszakadnak a nyugdíjak, ráadásul az alapvető élelmiszerek árrobbanása az átlagnál érzékenyebben érinti őket. Ha az ellátás számítása során felemértékben figyelembe vennék a béremelkedés ütemét, közel sem látnánk a fizetések és nyugdíjak közötti olló ilyen mértékű nyílását.

Hogy egy kicsit "rontsunk" az amúgy sem rózsás képen...

Gondolatkísérlet gyanánt kicsit csavartunk egyet a történeten és kibővítettük az Árkosár-felmérésben szereplő fogyasztói kosarat egy olyan tétellel, ami elsősorban a nyugdíjasok költésében meghatározó. A Központi Statisztikai Hivatal háztartások színvonala statisztikáiból kigyűjtöttük, hogy az egyes években mennyit költött egy aktív és egy nyugdíjas háztartás egészségügyre, majd az ebből számolt havi összeggel módosítottuk az Árkosár-értéket és így is megnéztük az egyes jövedelmi kategóriák vásárlóerejét.

Hogy a nyugdíjasok egészségügyi kiadásai mennyivel nagyobb tételt jelentenek, azt a számok egyértelműen alátámasztják. Míg egy aktív háztartás havi 2232 forintot költött ilyen célra 2010-ben, most már 4285 forintra rúg ez a tétel. A nyugdíjasok esetében a 10 évvel ezelőtti 6943 forint mostanra 11 522 forintra emelkedett. Vagyis majdnem háromszor többet kiadást jelent az egészségügy számukra, mint egy aktív személynél.

(A szerk.: A KSH adatbázisában 2018-ra vonatkozik a legutóbbi adat, ám cikkünkben már 2020-as adatokkal számolunk, ezért a tavalyi és az idei év egészségügyi kiadásait a tavalyi 3,4, valamint az idei évre várt 2,8 százalékos infláció figyelembe vételével határoztuk meg.)

Az egészségügy hatása

Az Árkosarat az egészségügyi költéssel kiegészítve már némileg más kép rajzolódik ki, bár az alapvető folyamatokban nincs nagy eltérés a korábban tárgyaltakhoz képest.

  • Egy átlagos bérből élő személy az egészségügyi termékekekkel és szolgáltatásokkal kiegészítve egy hónapban 7,7-szer tudta finanszírozni a termékkosarat. Idén a fizetéséből már 10-szer is megteheti.
  • Egy minimálbérből élő esetében sokkal szerényebb beszerzésre van lehetőség. A 2010-es 3,5 alkalom mostanra 4,2-re emelkedett,
  • a nyugdíjasoknál pedig a helyzetük minimális romlására engednek következtetni a számok: 10 évvel ezelőtt 4,4-szer tudták megvenni a legfontosabb dolgokat, idén viszont már ennyire sem futja az ellátásukból , hiszen 4,3-szor van lehetőségük ugyanazt a termékkört beszerezni.

Összefoglalva tehát az látszik, hogy a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló nemcsak egyre szélesebbre nyílt az elmúlt 10 évben, de a társadalom alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétege gyakorlatilag semmit nem tudott előrébb lépni egy évtized alatt sem, amennyiben a legfontosabb fogyasztási termékeiket tartalmazó kosarat vizsgáljuk. Hiába volt az elmúlt években jelentős mértékű minimálbér-emelés és hiába inflációhoz kötött a nyugdíjemelés, ez csak szinten tartásra, vegetálásra elegendő az alapvető élelmiszerek árának növekedése miatt. Gyarapodni ilyen összegekből nem lehet, azokból legfeljebb csak a mindennapok fedezhetők.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ahogy megírtuk: az étolaj drágult a legdurvábban a boltokban
Baka F. Zoltán | 2021. május 11. 13:55
Tavaly nyáron volt utoljára ilyen drága a nyugdíjasok élete, mint áprilisban.
Makro / Külgazdaság Elszabadultak az árak – közel egy évtizede nem volt ekkora infláció
Király Béla | 2021. május 11. 10:03
Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: közel száz újabb áldozat, de sokan kaptak oltást
Privátbankár.hu | 2021. május 11. 09:50
Újra felpörgött az oltakozás, viszont alig van tesztelés.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államokban engedélyezték a 12-15 évesek oltását Pfizer-vakcinával
MTI | 2021. május 11. 07:30
Engedélyezte a 12-15 év közötti gyerekek beoltását a koronavírus elleni, amerikai-német fejlesztésű Pfizer-vakcinával hétfőn az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyelete (FDA).
Makro / Külgazdaság A Balaton élővilága is miniszteri biztost kapott
Privátbankár.hu | 2021. május 11. 06:41
Sok dolga lesz az új balatoni miniszteri biztosnak.
Makro / Külgazdaság Fájna az Orbán-kormánynak az egységes európai minimálbér
Székely Sarolta | 2021. május 11. 05:17
Ha drasztikusan szeretnénk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy amíg az Orbán-kormány lesz hatalmon, addig esély nem mutatkozik arra, hogy Magyarország támogassa az egységes európai minimálbér ötletét. Ez ugyanis szembemegy a kormány céljaival és politikájával. És nem csak azért, mert "ne Brüsszelből mondják meg nekünk".
Makro / Külgazdaság Forrongó Jeruzsálem – kemény figyelmeztetés Izraelnek
Káncz Csaba | 2021. május 10. 18:44
A nemzetközi közösség tegnap élesen elítélte az izraeli kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma zárt ülést tart az ügyben. Az Arab Liga külügyminiszterei holnap tanácskoznak. Az erőszak veszélyezteti a koalíciós kormány megalakulását is. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Jövő héten kinyit Ausztria – ott is komoly előnyöket élveznek majd a beoltottak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 18:27
Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is - jelentette be Sebastian Kurz kancellár hétfő délután.
Makro / Külgazdaság Egyre elfogadottabb Le Pen pártja a franciáknál
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 17:52
Egyre nő azok száma, akik szerint nem veszélyezteti a demokráciát. Minden második ember ugyanakkor továbbra is elutasítja.
Makro / Külgazdaság 2022-ben már havi 8250 forint lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
Kormos Olga | 2021. május 10. 16:18
Az egészségügyi szolgáltatási járulék immár évről-évre változó összeg. Ennek köszönhetően a jövő évi költségvetési törvényjavaslat 2022-re már 8 250 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot rögzít.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.