4p

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

A brit üzleti szféra 250 vezető képviselője csatlakozott eddig ahhoz a kampányszervezethez, amelynek célja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. A listán ott van a 100 legnagyobb brit vállalatból 36 vezérigazgató neve, de csatlakozott Brexit-párti táborhoz Boris Johnson, London polgármestere is.

A Vote Leave (Szavazz a távozásra) nevű szervezet által szombaton közzétett listán mások mellett szerepel Michael Geoghegan, az HSBC nemzetközi bankcsoport volt vezérigazgatója, Tim Martin, az egyik legnagyobb brit pub- és szállodahálózat, a JD Wetherspoon alapítója, valamint Roger Bootle, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház vezérigazgatója.

A teljes listát itt találja >>>>

A Capital Economics, a City egyik legnagyobb elemzőcége egyebek mellett arról ismert, hogy tanulmányával megnyerte a Policy Exchange nevű konzervatív londoni gazdasági-társadalmi kutatóműhely által az euróövezet felbomlásának modellezésére néhány éve meghirdetett, negyedmillió fontos (százmillió forintos) díjjal járó pályázatot, négyszáz indulót maga mögé utasítva.

Tanácsot hoznak létre

A Vote Leave kampánycsoporthoz csatlakozó gazdasági szakértők megalakítják a szervezet üzleti tanácsát, amelynek elnöke John Longworth, a brit üzleti vállalkozások hazai és külföldi érdekképviseletét ellátó Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) volt vezérigazgatója lesz.

Longworth március elején volt kénytelen távozni a BCC éléről, miután - a kamarai szövetség deklaráltan semleges álláspontjával szembekerülve - a szervezet éves közgyűlésén azt mondta, hogy Nagy-Britanniára "fényesebb kilátások" várnának, ha kilépne az Európai Unióból.

A Vote Leave üzleti tanácsának meghirdetett célja az, hogy szembeszálljon a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többségével, akik több megnyilatkozásukban is a brit EU-tagság mellett érveltek. A Vote Leave fő érve az, hogy az EU-előírások hátráltatják a brit üzleti vállalkozások tevékenységét.

A hét elején a Brit Iparszövetség (CBI) azonban egy olyan tanulmányt tett közzé, amely szerint az évtized végéig akár százmilliárd font (40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges távozása az Európai Unióból.

Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - Brexit esetén, vagyis ha Nagy-Britannia távozik az unióból, a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.

A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.

A múlt hónap végén 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő óriásvállalat - köztük a Vodafone, a Ryanair, a BP, a BAE Systems, az Airbus és a Goldman Sachs - vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.

A 100 legnagyobb tőzsdei cégből 36 csatlakozott

A felhíváshoz, amely eddig a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a brit üzleti szektor részéről, a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 36 vezérigazgatója csatlakozott. Érvelésük szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 millió fős egységes belső piacához. Az aláírók szerint ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.

A brit kormány június 23-ára népszavazást írt ki a brit EU-tagság sorsáról. A kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban - az üzleti szférához hasonlóan - megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos állásponttal ellentétben a Brexitre fog szavazni a júniusi népszavazáson.

Boris Johnson. Forrás: Wikimedia commons


Cameron utódja is menne

Boris Johnson, London polgármestere, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa is Brexit-párti, akit a brit sajtó egyöntetűen a 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon a kormányfői tisztségért már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tart számon. Boris Johnson szerepéről, amely eldöntheti az EU-tagságot nemrég a Privátbankár is írt. Elemzésünket itt olvashatja el >>>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mi történt a japánokkal? Gyártanak, de minek
Privátbankár.hu | 2026. január 19. 10:04
Többéves mélypontra kerültek tavaly év végén Japán gépipari megrendelései.
Makro / Külgazdaság Ettől ki fog akadni: Putyinék horribilis rekordot hoztak össze – lehullt a lepel
Privátbankár.hu | 2026. január 19. 06:39
Meg sem mozdultak mégis ezer meg ezer milliárddal hízlalták az ország vagyonát, ezzel a manőverrel.
Makro / Külgazdaság Brüsszel friss közlésének végre örülhetnek majd a Karmelitában
Csabai Károly | 2026. január 19. 05:42
A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
Makro / Külgazdaság A választásokig dől a pénz, utána jöhet el a feketeleves
Imre Lőrinc | 2026. január 18. 14:05
Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.
Makro / Külgazdaság Durvul a helyzet: eddig még sosem használt fegyvert vethet be az EU Trump ellen
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 13:08
Emmanuel Macron francia elnök arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy aktiválja az EU „kényszerítő intézkedések elleni eszközét”, ha az Egyesült Államok valóban vámokat vet ki a Grönlandot érintő patthelyzetben – közölte vasárnap a francia elnök stábja.
Makro / Külgazdaság Vasárnap elhagyja az országot Sulyok Tamás – elárulták az úti célt
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 10:13
A köztársasági elnök hivatala elárulta: háromnapos utazásra indul Sulyok Tamás.
Makro / Külgazdaság Fordulat Szerbiában: két hónap után beindult a kőolaj-finomító
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 09:41
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
Makro / Külgazdaság Most végre kiderül, hogy hozott össze ekkora hiányt a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2026. január 18. 08:53
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.
Makro / Külgazdaság Minden csepp olajat kihozatna a Chevronnal Venezuelából az amerikai kormány
Privátbankár.hu | 2026. január 17. 15:42
Az Egyesült Államok mielőbb bővítené a Chevron venezuelai engedélyét.  
Makro / Külgazdaság Bemondták az új számot, indul a hajsza a 2 százalékos növekedésért
Imre Lőrinc | 2026. január 17. 10:19
A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG