Ma zárja kapuit a három napos Müncheni Biztonságpolitikai Fórum, amelyen 40 állam vezetője, valamint 100 külügy- és védelmi miniszter vett részt. A napirendet természetesen a második világháború óta legnagyobb európai szárazföldi konfliktus, az ukrajnai háború dominálta.
Kevesen emlékeznek rá, hogy Putyin elnök és a Nyugat látványos elhidegülése az orosz elnök vérfagyasztó beszédével kezdődött 2007-ben, pont ezen a fórumon.
A főbb politikusi üzenetek
Zelenszkij elnök beszédében felszólította a Nyugatot, hogy továbbra is biztosítson az ukrán „Dávidnak” az orosz „Góliát” ledöntéséhez szükséges parittyákat. "A sebesség döntő fontosságú" - mondta, mert Putyin "azt akarja, hogy a világ figyelme elforduljon".
Scholz kancellár felszólította Európát, hogy fejlesszen ki egy „olyan nagy kapacitású fegyveripart”, amely képes kitermelni a régiós nemzetek által kívánt anyagokat és felszereléseket. „A legfontosabb fegyvereink állandó gyártására van szükségünk” – mondta, miközben az európai országok „ugyanabba az irányba kell, hogy dolgozzanak”. A kancellár azt is kijelentette, hogy Németország „véglegesen” ragaszkodik ahhoz a NATO-célhoz, hogy gazdasági teljesítményének 2 százalékát védelemre fordítsa.
Macron elnök leszögezte, hogy Európának készen kell állnia egy elhúzódó konfliktusra. „Jelenleg még nem jött el a párbeszéd órája, mert Oroszország a háborút választotta… [és] a háborús bűnök elkövetését… Oroszország nem nyerheti meg, és nem is szabad megnyernie ezt a háborút. Oroszország támadásának kudarcot kell vallania.”
A Globális Dél lelépett
A francia elnök elismerte, hogy a Nyugat elvesztette a Globális Dél vezetőinek támogatását ebben a konfliktusban. Nem tett eleget a kettős mérce vádjának megválaszolására, többek között már azzal, hogy nem segítette őket elég gyorsan a Covid-oltással.
Valóban, ahogyan a 176 oldalas müncheni biztonsági jelentés leszögezi: "A Nyugat azonnali válasza az ukrajnai háborúra biztosan nem segített. A Nyugat ahelyett, hogy segítette volna az országokat a megugrott élelmiszer- és energiaárak leküzdésében, megfeddte őket, hogy nem mutatnak elég szolidaritást Kijevvel."
A jelentés nyíltan kijelenti: „Afrikában vagy Latin-Amerikában egyetlen ország sem tagja annak a laza koalíciónak, amely szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben.” Ázsiában is csak három ország, plusz Tajvan szigete tagja annak.
A jelentés elismeri, hogy sok déli állam számára a „Nyugat vezette rendet” a „posztkoloniális dominancia, a kettős mérce és a fejlődő országok aggodalmainak figyelmen kívül hagyása” jellemzi. „A világ nagy részén” ezért szimpátia van egy többpólusú, „poszt-nyugati” világrend iránt.
Már nem a párbeszéd fóruma
Idén sem orosz, sem iráni tisztségviselő nem volt jelen a svájci davosi világgazdasági fórumon januárban, és senkit sem hívtak meg közülük az idei müncheni biztonsági konferenciára sem. Bár ez valahol érthető mindkét kormány kirívó lépései miatt, egyben sajnálatos is.
A müncheni konferencia - amelyet 1963 óta rendeznek meg - saját definíciója szerint „egyedülálló platformot jelent a korunk legnagyobb kül- és biztonságpolitikai kihívásairól szóló magas szintű vitákhoz”. A kihívások egyik oldalát képviselő országok diplomatáinak hiánya azonban valószínűleg nem segít megoldani őket.
Arra természetesen nincs garancia, hogy Putyin elnök vagy Szergej Lavrov külügyminiszter meghívása Münchenbe elősegítené a tűzszünetet, nemhogy egy tartósabb rendezést. Christoph Heusgent, a müncheni konferencia elnökét idézték nemrég, aki ezt mondta: „Nem akarjuk, hogy a müncheni biztonsági konferencia az orosz propaganda pódiumaként szolgáljon.”
De az oroszok jelenlétének hiánya sem segíti elő a béke ügyét. Ehelyett megerősíti Putyin azon véleményét, hogy Oroszországnak folytatnia kell ezt a gyilkos konfliktust, mert a „Nyugat” teljes mértékben ellene van.
Mivel idén Davos és München nem az effajta találkozások helyszíne, az ENSZ Közgyűlésének éves csúcstalálkozója szeptemberben New Yorkban a fogyatkozó lehetőségek egyik lesz az ellenségek interakciójára. Túl sok olyan válság van azonban, amely sürgős figyelmet igényel ahhoz, hogy megvárjuk az ilyen eseményeket. Itt és most lenne szükség több kapcsolatra.
"Egy posztnyugati korszak jelképe"
Ha első ránézésre a konferencia elsősorban az ukrán háborúval is foglalkozik, a szervezők szerint ennél többről van szó: a régi, Nyugat uralta világrendet védő államok és ellenfeleik közötti hatalmi harcról. A Nyugat „szabályokra épülő” rendje áll szemben azokkal, akik le akarják rázni a nyugati dominanciát.
A müncheni biztonsági jelentés szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió „egy szemtelen támadás a szabályokon alapuló rend ellen”. A jelentés „revizionistának” minősít a Nyugat globális dominanciájának megtörésére irányuló minden kísérletet.
A szerzők helyeslően hivatkoznak a brit New Statesman magazinban megjelent tavalyi cikkre, amely szerint az oroszok győzelme Ukrajnában "egy új, posztnyugati korszak erőteljes szimbóluma" lenne, amely egyben "a régi rend összeomlásának" jelképévé válhatna.
